Véget ér az óra és én felállok a helyemről, hogy lemenjek a büfébe, de mindenki beelőz és kimennek, majd csak Ricsi marad itt és ül lazán... Odafutok az ajtóhoz, de a többiek bezárták.
-Beszélgessünk Ren, addig nem megyek el innen.-néz rám mosolyogva.
-Engedj ki, kérlek Ricsi.-sóhajtok fel unottan.
-Ülj le nyugodtan, ez hosszú lesz...-biccent a helyem felé.
-És mi lesz, ha becsengetnek? A tanárt nem engeditek be?-vonom fel a szemöldökömet.
-Ja, ki van tervelve minden előre ne aggódj.-legyint.-Na de mesélj mi a baj?-könyököl az asztalra.-Hallgatlak....
-Semmi, csak a büfébe akartam menni.-tartom a pillantását.
-Jó, ha így nem megy akkor jöhet a másik taktika.-von vállat újból.-Engedjétek be!-kiáltja el magát, majd megint dúdolni kezd el...-Érzeeeed már a szív szavát... Ma minden összeáll és egymásra talál.
-Hisz annyi minden történt, de hogyan kezdjem én, mert elkísér a múlt oly makacsul...-száll be Cortez is.
-Szóval az Oroszlánkirállyal szoktad felszedni a barátnőidet.-fonom keresztbe a kezeimet.
-Csak előtted vagyok képes leégetni magamat Reni.-áll meg előttem.
-Bedőlnek ennek a dumának?-nagy szemekkel csak bámulok rá.
-Nem, mert nem szoktam egy lánnyal sem így beszélni.-mutat kettőnkre.-Csak...csak hallgass meg, oké?-túr idegesen a hajába.
-Rendben, mondd...-dőlök hátra és érdeklődve nézek rá...
Cortez szemszög, valaki ? :)
YOU ARE READING
Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett
FanfictionCortez megkérte a kezemet és összeházasodtunk és boldogan éltünk míg.... Bocs, ez nem az a történet...