28 fejezet

3.4K 109 2
                                    

-Renáta ugye nem?-vonja fel a szemöldökét Kinga.

-Nem, csak aludtunk vagyis ő a földön, nem akart átölelni meg ilyenek.-rázom meg a fejemet.

-Azért mert tisztel, ha más ő az egyetlen.-böki oda nekem.

-Kinga, mit szeretnél? Ha? Még jobban a földbe taposni? Mert elég jól csinálod, Arnold nem sokára elmegy, Cortez bunkó, Viki egy liba aki folyton megaláz, már semmi sem olyan, mint ahogyan én emlékeztem.-túrok szomorúan a hajamba.

-Hogy érted, hogy elmegy?-kérdezi meglepődve. Basszus...

-Ma...ma elmegy és nem kísér haza, így értettem.-bólogatok.

-Renáta, még mindig pocsékul hazudsz és tudom, hogy most bántja minden a kis gyermek lelkedet, de a francba...-ül le ő is mellém.

-Mi a baj?

-Zsolti.-vallja be őszintén... Ó,ooo...

-Csak menj oda hozzá és állítsd kész tények elé.-emlékezek vissza az álmomra.

-Hogy mondod?-kapja fel a fejét.

-Az álmomban hatásos volt.-vonok vállat.

-Te nem vagy normális Renáta, ezt mindig is tudtam, de szedd össze magad, már csak három hét van hátra az évből...

Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett Where stories live. Discover now