-Renáta ugye nem?-vonja fel a szemöldökét Kinga.
-Nem, csak aludtunk vagyis ő a földön, nem akart átölelni meg ilyenek.-rázom meg a fejemet.
-Azért mert tisztel, ha más ő az egyetlen.-böki oda nekem.
-Kinga, mit szeretnél? Ha? Még jobban a földbe taposni? Mert elég jól csinálod, Arnold nem sokára elmegy, Cortez bunkó, Viki egy liba aki folyton megaláz, már semmi sem olyan, mint ahogyan én emlékeztem.-túrok szomorúan a hajamba.
-Hogy érted, hogy elmegy?-kérdezi meglepődve. Basszus...
-Ma...ma elmegy és nem kísér haza, így értettem.-bólogatok.
-Renáta, még mindig pocsékul hazudsz és tudom, hogy most bántja minden a kis gyermek lelkedet, de a francba...-ül le ő is mellém.
-Mi a baj?
-Zsolti.-vallja be őszintén... Ó,ooo...
-Csak menj oda hozzá és állítsd kész tények elé.-emlékezek vissza az álmomra.
-Hogy mondod?-kapja fel a fejét.
-Az álmomban hatásos volt.-vonok vállat.
-Te nem vagy normális Renáta, ezt mindig is tudtam, de szedd össze magad, már csak három hét van hátra az évből...
YOU ARE READING
Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett
FanfictionCortez megkérte a kezemet és összeházasodtunk és boldogan éltünk míg.... Bocs, ez nem az a történet...