Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

100 fejezet

-Tudod szeretem a hosszú hajú lányokat, mert az ágyban jól belelehet túrni a hajukba.-hallok meg egy gyenge hangot fölöttem.

-Cortez!-kapom fel a fejemet és ha lehet még jobban sírok, de most az öröm könnyeim potyognak... Istenem felébredt és nem amnéziás.

-Reni! Most azt fogjuk játszani, hogy egymás nevét mondjuk ki?-vonja fel a szemöldökét szórakozottan.

-Megyek szólok egy orvosnak.-pattanok fel és már itt sem vagyok... Amíg Cortezt vizsgálják addig izgatottan kint várakozok és utána beengednek hozzá, majd újból elfoglalom a helyemet.

-Mi az?-kérdezi.

-Mennyit hallottál?-tördelem az ujjaimat idegesen.

-Pont eleget és amúgy az egészet. Hé.-emeli feljebb a fejemet, hogy a szemébe nézzek.-Gyere ide hozzám.-paskolja meg az ágyát.

-Szabad azt?-húzom el a számat.-Hogy vagy?-teszem amit mondd.

-Szerelmesen.-vágja rá kapásból, én pedig óvatosan a mellkasára hajtom a fejemet és a szívverését hallgatom.

-Tiszta lila vagy te lány. Kit kell megvernem?-fogja az ujjai közé az egyik hajtincsemet.

-Megtéptem az exedet.-válaszolok kuncogva.

-Vikit?-lepődik meg és az az arc... Sosem fogom elfelejteni...-Tudod ha a kormány nem tiltaná akkor elvennélek feleségül.-húz közelebb magához.-És a válaszom, hogy én is szeretlek.-csókol meg, de úgy igazán és én belemosolygok a csókunkba...  Akkor most együtt vagyunk, ugye? Szerintem megkaptam a többi csókkal a válaszomat...

Majd csak a mellkasán fekszek amikor hallom, hogy dúdol valamit.

-Mit dúdolsz?-nézek rá kíváncsian, de inkább visszahajtom a fejemet, mert így nem kényelmes.

-Csak egy dal részlet...-simogatja a hajamat és belepuszil...

-Elénekled?-kérem...

-Nem egy nagy szám.-von vállat.

-Kérlek...

-Ezer éjszakát nélküled jártam már át,

mégis csak egyet akartam, hallani a szíved ritmusát.

Mindig csak veled akartam lenni,

és száz csodát megélni,

mert te vagy az én fényem, 

az én jobbik énem,

te vagy az én kedvesem,

te vagy a szerelmem.

Ebben a sötét világban a kiutat kerestem, 

pedig te mindvégig itt voltál előttem.

Csak miattad akartam jó lenni,

csak érted akartam megváltozni,

mert amikor rám mosolyogtál,

az maga volt a mennyország,

szeretnék táncolni veled,

szeretnék ott lenni melletted,

had legyek a támaszod,

ígérem megváltozok.

Csak légy  az enyém.

Csak légy az enyém...

Vége