Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

7 fejezet

-Hé Reni, minden rendben?-jön oda hozzám Arnold olvasókör után.

-Szerinted ezt vagy ezt kölcsönözzem ki?-mutatok fel két könyvet.

-A jobb oldali az illik hozzád leginkább.-biccent.-De kérlek ne térj ki a kérdésem alól.

-Mikor mész Párizsba?-kérdezem hirtelen.

-Igazából ma délután megyek, mert még el kell intéznünk pár dolgot, de ezt már szerintem mondtam.-vakarja meg a fejét zavartan.

-És biztos elmész?-nyelek egyet.

-Hát ezért vagy ilyen?-lepődik meg.

-Szükségem van egy ölelésre.-préselem össze a számat és magához húz, de hirtelen kissé elhúzódik...

-Reni, én...én...-ezzel már tudom is, hogy mit akar mondani és szorosan hunyom le a szememet, mert az álmomban is itt történt, hogy...hogy itt vallott szerelmet...

-Tudom, vagyis sejtem és remélem tudod, hogy te nekem több vagy mint egy szimpla barát.-suttogom neki, mire ő elfordítja a fejét, hogy ne lássam hogy gyenge...

-Hát ti meg mit csináltok?-rebbenünk szét Dave hangjára.

-Semmit, már megyünk is.-kapom fel a táskámat és máris kimegyek.

-Nézzétek itt van a stréber aki még Miss. Hiszti királynő is egyben.-torpanok meg Viki hangjára.-Mondd, miért pityeregtél aranyom?-gúnyolódik rajtam.

-Ezt ki mondta neked?-sziszegem dühösen.

-Hát Cortez ki más?-nevet fel hitetlenkedve. Egyből az említett fiúra pillantok aki csak vállat von és a zenelejátszónak szenteli minden figyelmét...

Rendben Cortez, ha te így akkor én is úgy...

-Hé Arnold.-szólok az említett fiúnak aki most szállt volna be az autóba... Én odafutok hozzá és  egy nagy puszit nyomok a szájára ami inkább egy csók...