Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

24 fejezet

-Csókolom Corteznek hoztam a mai anyagot.-köszönök a nagyijának.

-Gyere csak be a szobájában van.-invitál beljebb.

-És hogy van?-érdeklődök.

-Mint én amikor hazajöttem egy Beatles koncertről.-jegyzi meg, nekem meg ezen fel kell nevetnem.

-Akkor jól.-mosolyodok el.

-Ja, jól csak ne ülne ennyit a gép előtt inkább olvasna.-mérgelődik és még váltunk pár szót, majd felmegyek az emeletre...

-Szia.-köszönök neki.

-Szia.-teszi le egyből a konzolt.

-Hoztam a mai anyagot és hogy miből fogunk írni a következő órán azt meg leírtam neked egy külön lapra.-teszem le az asztalához .

-Maradsz még?-kérdezi tőlem érdeklődve.

-Miért maradnék?-nevetek fel zavaromban.

-Mert amióta Neményivel vagy eltávolodtunk egymástól.-vallja be őszintén, én meg lefagyok... Na nem mondod?!

-Azelőtt se voltunk túl közel a másikhoz.-válaszolok diplomatikusan.

-Tudom, és bocsánatot szeretnék kérni.-ül fel az ágyán, majd mutatja hogy foglaljak mellette helyet.

-Tényleg?-nézek félre.

-Mit tud adni neked Neményi amiért vele vagy?-kérdezi szinte már suttogva.

-Figyelmet és reményt.-válaszolok ugyanúgy.

-Reményt?-ráncolja a homlokát.

-Igen, reményt arra, hogy sose csalna meg, hogy velem lenne ha baj van és nem kigúnyol.-teljesen őszintén mondom neki ezeket.

-Reni.-mondja ki  a nevemet ámulattal (?) most csak álmodok? Közelebb hajol hozzám, mág közelebb, de a józan eszem most is a helyén van.

-Én Arnolddal vagyok és őt szeretem, nem engedem hogy kihasználj megint mint szilveszterkor.-szorítom össze a számat.

-Jaj, Reni ne csináld már...-nevet fel hirtelen.-Ezért megérte itthon maradnom, hogy még egy nyamvadt csókot sem kapok.-morogja halkan, de én meghallom.

-Tessék? Te ki akartál használni? Újból?-lesz könnyes a szemem valamiért, talán a tudat miatt, hogy újból megcsalná Vikit velem, de a végén úgyis a punk lányt választaná...-Én szilveszterkor neked adtam az első csókomat.-mondom ki vádlóan hirtelen.

-Hát látszott is.-nevet fel,de ahogy meglátja milyen fejet vágok inkább elhallgat.-Vagyis Reni, várj.-jön utánam, de én felkapom a táskámat és rohanok is, komolyan a tesitanár büszke lenne rám...