Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

90 fejezet

-Hát köszönöm.-mosolyodok el csalódottan.-Remélem jól érezted magadat vele.-vágom hozzá a macit amit tőle kaptam és mennék ki, de visszahúz.-Hagyjál békén! Nem vagyok rád kíváncsi!-rángatom a kezemet.

-Kérlek, hallgass meg!-néz mélyen a szemembe.

-Engedj el ! Egyszerűen undorodok tőled!-fintorgok és elenged.-Mondd csak ! Úgy csókoltál  meg engem is, hogy előtte ő vele voltál?! Tudom, hogy nem vagyunk együtt és nem is kérhetlek számon, de tényleg nem, de.. mégis... Á, inkább hagyjuk.-legyintek és elindulok kifele.

-Ren, hé! Beszéljük meg! Ti az én pácienseim vagytok, mondd el nekem!-mosolyodik el és elhúz az ajtótól.

-Mit mondjak el? Mit akarsz Ricsi? Nem fog semmi sem segíteni sem ezen még a te szaktudásod sem! Ez az egész el van cseszve... Ahogyan én is el vagyok... Rosszul raktam össze vagy valami... Mert én engedtem neki mind ezt és ő ki is használta, hogy ilyen hülye és naiv vagyok, de nem baj, már befejeztem. Ennyi.n Ezzel már nem lehet semmit sem kezdeni.-tárom szét a kezeimet tehetetlenül.

-Igaza van Renátának, had menjen engedd ki! És te meg Cortez egy barom vagy! Itt van minden lehetőség meg van adva, de te még képes vagy ezt is elcseszni, mert nem igaz, hogy ennyire vak vagy... Renáta kilencedik óta utánad lohol, de már én is azt mondom, hogy jobb lenne  ha befejezné és most már nem azért mert úgysem lesztek együtt, hanem azért, mert egy ilyen barommal ne tegye tönkre az ép agysejteit...-oktatja ki Kinga.

-Reni, én...én szeretlek.-válaszol halkan és megtorpanok...