Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

Fontos vagyis kinek mi...

Huhh, hát kivételesen nem új rész...

Először is eléggé elbizonytalanodtam...

És csalódott is vagyok ezzel a sztorival kapcsolatban... Meg úgy érzem, hogy egyre laposabb részeket adok ki a kezeimből és most visszaolvastam és volt pár olyan rész amin jót mosolyogtam, de ennyi...

Mondjuk az Örökkénél is volt egy olyan időszak amikor szeptember volt és elkezdődött a suli, hogy egyáltalán érdekel valakit, hogy én mit akarok ebből kihozni? És a biztatás hatására befejeztem és igaz, hogy azt a sztorit  az "Úristen" jelzővel illetném és nem feltétlenül azt ajánlanám elsőnek, de mégis az mutatta a legnagyobb nézettséget amit nagyon köszönök!!

Ennél a sztorinál is kapom a jobbnál jobb és biztatóbb kommenteket, de valahogy úgy érzem, hogy ez így nem kerek és pont a cél előtt a közepénél megállni gyáva dolog, tudom...

És fogalmam sincs mi a baj, mert most hogy online tanulás van ugye én osztom be az időmet és amúgy tök jól állok vele, mert mindent amit kaptam visszaküldtem és megcsináltam, sőt ami áprilisra kell még az is félig meg van és így a szabadidőmben nagyon sokat tudok írni meg minden... Természetesen a nyári szünetben is így terveztem. :) 

Meg nem is azzal van a baj, hogy nincs ihletem, mert van... Lehet, hogy hülyén hangzik, de én magamban megfogadtam, hogy addig amíg nincs egy konkrét célom valamilyen sztorival akkor addig nem ülök le és foglalkozok vele, mert ha már valakinek van egy fix pontja akkor az már jó és nekem ez a fix pont az a végkifejlet szokott lenni. És ennél a sztorinál is meg van, hogy fejezem be.

De valahogy mégis úgy érzem, hogy nem az igazi...

Sajnálom tényleg...

De ha mégis úgy adódna, hogy...

Na jó ilyeneknél egyenes szoktam lenni. Vagyis ilyen még nem fordult elő és az előbbi eléggé lelkizős lesz, de őszinte leszek. Három opció van amire én gondoltam.

Vagy leszedem...

Vagy folytatom így ahogy van...

Vagy pedig leszedem és átírom, de a prológus automatikusan maradni fog, csak a többi rész nem...

Éjfélig kitalálom tényleg...

És tudom, hogy szemét vagyok bocsánat, én sem így terveztem.  :(