Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

34 fejezet

-Reni, én...-kezdene bele.

-Ne mondj semmit.-ölelem meg sírva és a könnyeim is elkezdenek potyogni.

-Reni, nagyon fogsz hiányozni.-veszi ő is szaggatottan a levegőt.

-Arnold, te is nekem. Köszönöm neked ezt a két évet, hogy veled lehettem és hogy érdekelt mi van velem és legfőképpen azt, hogy észrevettél.-suttogom az utolsó szót...

-Hozzád hasonló lányt keresve sem fogok találni.-mondja szomorúan mosolyogva. Kérlek, ne nehezítsd meg jobban... Istenem, ez annyira fáj, ez rosszabb, mint amire számítottam, pedig felkészültem, hogy szörnyű lesz, de erre...erre nincsenek szavak...

-Ígérd meg nekem, hogy nem fogsz elfelejteni és tartjuk majd a kapcsolatot.-szipogok.

-Persze, ez nem is kérdés.-bólogat.

-Nagyon szerencsés lány lesz az aki majd a te barátnőd lesz, mert nagyon jó ember vagy Arnold, figyelmes és kedves, nálad jobb barátot elképzelni sem tudtam.-érzem újra a keserű ízt a számban. 

-Szeretlek.-lesz neki is könnyes a szeme.

-Én is.-suttogom meghatódva, hát persze, hogy szeretlek, mindig is szeretni foglak Arnold, legyen bármi...

-Barátok?-kérdezi.

-Legjobb barátok...