-Hé Reni, nem jössz velünk a mekibe?-néz rám Virág kérdően.
-Kik mennek?-kérdezem.
-Cortezék.-válaszol tömören.
-Nem, menj csak nyugodtan.-mosolyodok el.
-De...-lesz szomorú.
-Nem baj, én hazamegyek Arnolddal.-biccentek az összekulcsolt kezeink felé.
-Hé Ren, nem jössz?-szól vissza Ricsi, mire mindenki felém kapja a fejét.
-Nem, hazamegyek.-ismétlem meg magamat újból. Kitartok amellett, hogy Arnolddal töltöm az időt, nem érdemes már úgy érzem Cortezre pazarolnom azt. Különben is ott van a barátnője ölelgesse őt...
-Milyen jó program egy strébernek.-nevet fel Viki, de most kivételesen a többiek nem röhögnek vele.
-Igen, mert szeretném vinni valamire az életben.-erőltetek magamra egy mosolyt és megszorítom Arnold kezét jelezve, hogy indulhatunk.
-Nézzétek a stréberke megtalálta magát fiú változatban, stréberke kettőt... Két szerelmes pár, mindig együtt jár...-gúnyol ki minket ezzel a bugyuta gyerekmondókával.
A többiek egyből vad eszmecserébe kezdtek ahogyan hallottuk még fél füllel...
-Engem ne hagyjatok ki! Én is hallani akarom!-ez volt a híres Viki visítozása komolyan, mint egy öt évesé...
YOU ARE READING
Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett
FanfictionCortez megkérte a kezemet és összeházasodtunk és boldogan éltünk míg.... Bocs, ez nem az a történet...