Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

35 fejezet

Miután végleg elbúcsúztunk Arnolddal egymástól és megvigasztalt  utána haza is kísért a kapu előtt megint sírtam egyet...

Most ott tartok, hogy éppen készülődök Párizsba, ugye van az iskolánknak egy cserediák programja és ezen keretek belül megyek én Kingával oda... A nagy betűs ODÁBA. 

Már annyira vártam és most ez is eljött. Egyszer minden eljön bármennyire is várjuk és bármennyire is nem. És bár akarod, hogy így történjen és ha nem is, ha olyanról van szó akkor megfog, az élet már csak ilyen. 

És bármennyire is szeretnék erősnek tűnni, de nekem sosem sikerül, mert most valljuk be őszintén egy csődtömeg vagyok és hogy jövőre már nem is lesz ott Arnold.... Necces lesz...

-Kicsim, ez volt a postaládában, neked van címezve.-rak le anyu az ágyamra egy csomagot.

Jézusom...

Ez az a csomag amit az álmomban is kaptam Corteztől...

De mi van ha nem tőle kaptam?

Mi van ha Arnoldtól?

Én:köszi

Arnoldnak és Corteznek is csak ennyit írtam, aki adta nekem az úgyis tudni fogja...

Csippant a telefonom...

Cortez: Mit?

Arnold: szívesen!

Tehát így állunk...

A soha véget nem érő kétségekben...

Vége