Complicated • n.h • (Befejezett)

48. Estimese

Palmer Tonkin

Miután megettük a tortát, mind a kanapén, valamint fotelekben terpeszkedünk, kivéve Hollyt, aki kívülről a dohányzó asztal másik oldalán állt és a lufti dobálta vissza Niallnek. Én szorosan a barátom mellett ültem, vagyis inkább félig feküdtem, miközben a többieket hallgattam mosolyogva és instagramra posztoltam.

- Héj baby, Alexa mérges lesz érte, nem? – hallottam meg Niall hangját mellőlem, mire felpillantottam rá és láttam, hogy lefelé néz a telefonomra, ahol éppen azt a képet akarom posztolni, amit az előbb készített rólunk Liam.

- Ugh, miért lenne, nincs a homlokodra írva, hogy a lányod.

- Jó, de...

- De én kiakarom rakni. Figyelj, ebből még nem lehet következtetni az égvilágon semmire! Tudják, hogy Holly az unokahúgom – mosolyogtam fel rá.

- Hát rendben.

- Ne aggódj, ha Alexa mérges lesz érte, akkor majd én beszélek vele – csúsztattam a kezem az arcára, aztán végig simítottam a borostáján a hüvelykujjammal.

- Akkor én is kirakhatom, nem? – kérdezte Danielle, mire mosolyogva bólintottam.

- Amúgy... hogy lehet Holly az unokahúgod, ha Alexa is az? - tette fel a tök logikus kérdést Liam.

- Egy, Alexa idősebb nálam, tehát az unokanővérem, kettő, pedig fogalmam sincs – ráztam meg a fejem nevetve. – Meg is van keresztelve, szóval a keresztlányom is. Ugh, ez, de bonyolult – nyomtam fel magam a kanapén, míg a srácok felnevettek.

- Miért, neked mikor van a szülinapod? – kérdezte mosolyogva Danielle.

- Április 28. –án.

- Pft, annyira nem fair, hogy ilyen fiatal vagy – nézett rám Niall az ajkait lebiggyesztve, mire felnevettem, aztán mikor tekintetem Louis arcába ütközött, akinek a szemei elkerekedtek, még jobban nevetnem kellet.

- Miért, mégis hány éves vagy? – kérdezte döbbenten.

- Huszonegy – kuncogtam. – Most mi az? – kérdeztem a számat lebiggyesztve. – Mindig mindenütt én vagyok a legfiatalabb – sóhajtottam fel, közben pedig a fejemet csóváltam.

- Te jó ég, azt hittem velünk egy idős vagy.

- Mi az, hogy veletek egy idős? – kérdeztem tátott szájjal. – Igenis egy idős vagyok veletek! – mondtam felháborodottan, míg a többiek csak kinevettek.

- Hát huszonegy évesen... Jesszus, te még csak alig egy éve fogyaszthatsz legálisan alkoholt – csóválta vigyorogva a fejét Louis, mire megforgattam a szemeimet és erős késztetést éreztem rá, hogy bemutassak neki.

- Nem olyan nagy cucc – vontam vállat.

- Persze, mert már azelőtt is simán berúgtál – röhögött Louis, vele együtt pedig többiek is, én pedig éreztem, ahogy elvörösödöm.

- Egyáltalán nem voltam lázadó tinédzser, szóval, nem ittam le magam a sárga földig. Különben is, apa kirakott volna a házból, ha így tettem volna – kuncogtam fel, de aztán újra el is komolyodtam, hiszen ezzel az egésszel csak azt értem el, hogy eszembe jusson anya és apa, meg Chase és az egész dráma, ami jelenleg folyik közöttünk.

- Hát persze, Palmer mindig jó kislány.

- Igen, az vagyok – bólogattam az ajkaimat biggyesztve. – Habár egyszer elszöktem egy versenyre. Uh, anyuék nagyon mérgesek voltak. Nem mehettem volna, mert másnap nagy tesztet írtam, és így is azon a véleményen voltak, hogy az edzések az iskola rovására mennek – meséltem, Niall pedig kíváncsian pislogott rám.