Palmer Tonkin
Vigyorogva léptem ki az épületből, miközben Niall üzeneteit olvastam, amiket a délelőtt folyamán küldött nekem. Három paparazzi a nevemet kezdte kiabálni, mire gyorsan lezártam a telefonomat, aztán a vonásaimat rendezve Brianhoz szaladtam, aki az autónál várt és kinyitotta nekem azt, amint hozzáértem. Kifújtam a levegőt, míg hátradőltem az ülésben és bekötöttem magamat.
- Megvagy? Minden oké? – kérdezte Brian, amint beült mellém az autóba és szintén beövelte magát.
- Persze – bólintottam mosolyogva, noha a tekintetem már újra a telefonomra volt szegezve.
- Akkor most merre is? – kérdezte kirántva engem a gondolataim közül, melyek non-stop Niall körül forogtak. Hosszú idő után most először vagyunk napokat egymástól távol, és elég fura a helyzet és néha már-már fizikai fájdalmat érzek, mert nincs esélyem megérinteni vagy csókolni őt.
- Erm, egy pillanat – mondtam, míg átléptem a beszélgetésbe, melyet a nővéremmel folytattam és ahol az utolsó buborékok között a címe lapult, ami következő úti célunk volt. Brian beütötte a gps –be, aztán már el is indultunk, én pedig a vigyoromat nem tovább visszatartva kezdtem gépelni a választ Niallnek.
Palmer: Felvesszük Logant, aztán elmegyünk vacsorázni. Te mit csinálsz?
Ahogy elküldtem, már fel is ugrott a három pont, vagyis már ő is a válaszát írta.
Niall: Most hogy egy kicsit kitisztult a fejem, vagyis nem vagy itt, hogy eltereld a figyelmem, dolgoztam egy kicsit én is.😉
A szám egy kicsit tátva maradt üzenete után, de a vigyorom egyre csak növekedett és növekedett, amint már írtam is neki a választ.
Palmer: Mi az, hogy kitisztult a fejed és elterelem a figyelmed? 😧
Hangzott a következő buborék, és ahogy elküldtem az övé már meg is jelent.
Niall: Tudod, hogy csak is jó értelemben baby. Amúgy meg nehogy azt hidd, hogy Lady békén hagy. Szerintem nem tetszik neki, ahogy a gitáron játszom. 😂
Palmer: Vagy csak szimplán kíséretet nyújt a vonyításával. Nagyon is tehetséges! 🐶💕
Niall: Haha, nem, szerintem tényleg nem tetszik neki. Mérgesen néz rám.
Palmer: Wow, Lady tud mérgesen is nézni? 🙄🤦🏽♀️
Niall: Még nem vetted észre? Ezzel a tekintettel, ha ölni lehetne...
Palmer: Bolond vagy!😂❤️
Kicsit meglepetten néztem a telefonomra, amint az a kezemben zörögni kezdett, végül gyorsan elhúztam a gombot és a fülemhez emeltem a telefont.
- Úton vagyunk feléd, Logan – szóltam bele mosolyogva.
- Oh, máris? Basszus, nem leszek készen – fújtatott a vonalban.
- Mi az? Mivel nem leszel készen?
- Ma kaptam egy munkát, amit holnapig be kellene fejeznem, és már csak a vége van hátra, de kizárt, hogy készen legyek, mire megérkeztek.
- Elmehetünk holnap is Logan, semmi gond.
- Nem-nem! Ma megyünk, mindössze egy kicsit várnod kellene nálunk. Utána viszont megyünk és kirúgunk a hámból!
- Rendben – kuncogtam fel. – Nem sokára – raktam le, majd vigyorogva figyeltem a sok üzenetet, amik a két perces beszélgetésünk alatt Logannel jöttek. Észre sem vettem, hogy már megérkeztünk Loganék elé, csak mikor Brian megbökte a térdemet. – Hm? – kaptam fel a fejemet.
YOU ARE READING
Complicated • n.h • (Befejezett)
Fanfiction„- Niall bemutatom neked Hollyt, a keresztlányomat - néztem rá mosolyogva. - Szia Holly - mosolygott rá Niall. - Hány éves vagy? - kérdezte, Holly pedig szégyellősen rám nézett, aztán újra vissza Niallre. - Kettő - mutatta az ujjacskáival, én pedig...