Complicated • n.h • (Befejezett)

10. Sokadik randi

Niall Horan

Idegesen az órára pillantottam, majd egy utolsó pillantást vetettem az erkélyen megterített asztalra, végül beléptem vissza a nappaliba és becsuktam az üvegajtót. Palmer bármelyik pillanatban megérkezhet a divatbemutatóról, a vacsora pedig még nincs készen. Fogalmam sincs, milyen íze lesz, és ha elcsesztem, akkor az egész este fuccsba mehet. Annál nagyobb égés, hogy nem finom az étel amit csináltam, nem is lehetne. Úgy hogy bízok a receptben, és a minimális konyhai tudásomban. Leültem a kanapéra és előhúztam a telefonomat, ahol éppen egy sms érkezett Harrytől, így beleléptem. Rá zúdítottam rá az aggodalmaimat Palmerrel és az estével kapcsolatban és jól esett, hogy meghallgatott és még tanácsot is adott. Talán kicsit túlságosan is ráparáztam a dolgokra, de idejét nem tudtam volna már megmondani, mikor fordultak egy lánnyal a dolgaim komolyra. Az elmúlt három évben leginkább egy éjszakás kalandjaim voltak, akadtak randevúk is, de semmi komoly. Alexa óta nem volt komoly kapcsolatom, és az elég régen volt, ezért is félek, hogy valamit elrontok. És nagyon nem akarok semmit sem elrontani.

Hallottam amint a zárral babráltak, ezért küldtem még gyorsan egy üzenetet Harrynek, utána pedig felálltam és Palmer elé mentem.

- Szia Palmer – mondtam mosolyogva, amint belépett az ajtón.

- Szia Niall. Hm, micsoda illatok vannak. Csak nem főztél? – kérdezte, miközben lehúzta a csizmáját, aztán szinte belém csapódott és szorosan átölelt. Finom illata bekúszott az orromba, miközben átöleltem vékony testét. Rohadt jól esett a kezemben tartani őt.

Nyomott egy puszit az arcomra, majd elhúzódott a felsőtestével tőlem, derekát viszont tovább öleltem és mosolyogva pásztáztam gyönyörű arcát.

- Mi az? – kérdezte meg kuncogva. Ebben a lányban annyi vidámság van, hogy az már hihetetlen. Állandóan vigyorognom kell miatta.

- Semmi – ráztam meg a fejem mosolyogva. – Már vártalak. Éhes vagy?

- Mint a farkas! Rendeltél valamit?

- Erm, az az igazság, hogy főztem.

- Főztél? Komolyan? – fordult meg, én pedig elnevettem magam és bólintottam egyet. – Ne vágj ilyen meglepődött fejet! – nyúltam felé és kisimítottam egy hajtincset a homlokából.

- Bocsi – kuncogott ő is.

- De még nincs készen, szóval nyugodtan menj lezuhanyozni meg átöltözni. De siess.

- Oksi – mondta vigyorogva, majd tovább ment a folyosón és végül befordult a hálószobába. Én a konyhába mentem, majd elzártam a chilis bab alatt a tűzhelyt és áthúztam egy másikra, hogy jobban hűljön. Természetesen vegán chilis bab volt, és teljesen másképp, mint az igazi Palmer étrendje miatt. Nem főztem sokat, csupán csak egy kis adagot, mely kettőnknek éppen elég lesz. Remélem, hogy az íze is jó. Kiszedtem a tányérokba, és a tetejét fodros szélű, zöld jégsalátával díszítettem. Ezután kivittem mindent az erkélyre, majd letakartam, és meggyújtottam a gyertyákat. Kivittem a bort is, majd izgatottan vártam Palmert, aki a ruháimban jelent meg, széles mosollyal az arcán, kiengedett hajjal és teljesen természetesen. Semmilyen smink nem volt rajta és gyönyörűbb volt, mint valaha.

- Olyan szép vagy – mondtam, miközben kinyújtottam felé a kezem, ő pedig megfogta.

- Niall – kuncogott és a karomra csapott finoman.

- Na, készen állsz a főztömre?

- Igen! Kíváncsi vagyok, mit csináltál – mondta izgatottan.