Complicated • n.h • (Befejezett)

07. Kettőnkről

Mielőtt még elkezdnétek a részt, mindenképpen ugorjatok a zenéitekbe és kezdjétek el hallgatni az Olivia -t valamint a Little Things -et. ;) Találkozunk odalent. xx

Palmer Tonkin

Niallel megcsináltuk a lasagnet, és amíg az sült a sütőben, addig mi kibontottunk egy üveg vörös bort és azt kortyolva beszélgettünk a nappaliban. Körbevezetett a házban is, megmutatta a gitárjait, az eszméletlen szép kertjét és kilátást onnan a városra, és megcsodáltam magamnak a falakon lógó bekeretezett cd –ket, fényképeket, és szekrényekre kiállított szobrokat, melyeket a One Direction nyert az évek során. Persze nem az összes volt nála, hiszen elosztották a fiúkkal, elmondása szerint nála és Zaynnél lapult a legtöbb ilyen nyeremény.

- Na és... mikor is tér vissza a banda? – kérdeztem, majd megfordultam és Niallre néztem, aki éppen az egyik gitárját igazgatta.

- Erm... igazából fogalmam sincs – felelte. – De mindenki azt hiszi, hogy, csak mert szüneten vagyunk, eltávolodunk egymástól vagy nem is tudom, aztán nem fogunk visszajönni többé – ráncolta a homlokát.

- Gondolom ez hatalmas hülyeség, hiszen ti a többiekkel most is beszéltek.

- Persze! Louis ott volt a szülinapi bulimon is, és nem egyszer futottunk már össze LA –ben, mikor ott tartózkodtunk mindannyian. Én nem is félek attól, hogy ez történik. Lehet, kicsit eltűnünk a rajongók és a világ szeme elől, viszont nagyon hosszú idő után most van először ilyen hosszú szabadságunk, szóval én ki szeretném élvezni. Mondjuk a zenélés hiányzik.

- Hát zenélj. Úgy értem, ülj le és kezdj el énekelni meg gitározni.

- Jó, de az nem ugyanaz – mosolygott rám.

- Miért?

- Mert egészen más érzés a színpadon énekelni, több ezer ember előtt, azért hogy boldoggá tedd őket, vagy egyedül otthon az üres lakásban – magyarázta, és egy kis szomorúságot véltem felfedezni a hangjában.

- Ez igaz – értettem vele egyet, hiszen tudtam, hogy igaza van, anélkül is, hogy tapasztaltam már volna, milyen érzés a színpadon állni és énekelni.

- Hiányzik a fiúkkal közös zenélés is. Vagy, hogy menjünk a stúdióba, felvegyük a dalokat. Az az izgatottság, mikor az új albumon dolgozunk, és alig várod, hogy mindenki hallhassa. A kételkedés egyes daloknál, vajon tetszeni fog a rajongóknak, átjön az az érzés, amit kiakartál fejezni a dallal. Vagy a nyafogásunk, hogy kutya fáradtak vagyunk, de még egyszer utoljára beállunk a mikrofon elé. Kiröhögjük a másikat, elküldjük, egymást a búsba aztán mikor végzünk, jön az őrült ötlet valamelyikünktől. Srácok, menjünk már el iszogatni. Szükségem van egy sörre. Kutya fáradtak vagyunk, de azért is bemegyünk valahova. Vagy valamelyikünkhöz, leülünk, sörözgetünk, és a téma persze nem más, mint az új album – mesélte beleéléssel, én pedig mosolyogva hallgattam, miközben az íróasztalnak dőltem. – A munkánk elkísér minket mindenhova. Bárhová velünk jön. Nem kell sem hangszer, se mikrofon. Csak kinyitod a szád és énekelsz. Megadod a ritmust a lábaddal. Ránézel a többiekre és mosolyra görbül a szád, de nem nevethetsz, különben elrontod a dallamot.

- Sosem láttam még senkit ennyire nagy örömmel a munkájáról beszélni – mondtam halkan, Niall pedig elnevette magát, majd felállt és felém nyújtotta a kezét. Ellöktem magamat az asztaltól, majd mosolyogva megfogtam a kezét és újra az alsó szint felé indultunk. A konyhát már belengte az isteni illat, egyszerre szippantottunk mélyet a levegőből, majd néztünk egymásra és nevettük el magunkat. Már igazán nagyon éhes voltam, de Niall elterelte minden figyelmem. Kimentünk a nappaliba, majd visszahuppantunk a kanapéra. A kezembe vettem az üvegpoharat, mely a kisasztalon pihent és belekortyoltam a hűs és ízletes borba. Amíg el nem készült a vacsora, tovább beszélgettünk, most leginkább én meséltem a munkámról. A lasagne nagyon finom lett, lányhoz nem méltó adagot ettem meg, de nem igazán érdekelt. Éhes voltam, és volt bőven, ráadásul nagyon finomra sikeredett, aminek örültem. Niall is imádta és majdnem el is pusztítottuk az egész tepsivel. A divathetek miatt szigorú diétát szabtak ki, e mellett pedig mindennapos edzést természetesen. A mai nap pont egy pihenőnap volt, így edzőterembe sem kellett mennem, a diétával pedig csaltam egy icipicit. Oké, elég nagyot, de az édességet visszafogom utasítani, persze, ha Niall megkínál desszerttel. Miért ne kínálna meg?