Complicated • n.h • (Befejezett)

45. Családi vacsora

Palmer Tonkin

Annyira megkönnyebbültem, hogy Niall végre tudott mindenről, hogy nem tudtam visszafogni a mosolyom, ami az arcomra csúszott, miközben csókolóztunk a kanapén. Ezért elvált tőlem és szintén mosolyogva nézett rám, miközben végig simított az arcomon, aztán a hüvelykujjával az alsó ajkamon.

- Mi az? – kérdezte halkan. Kék szemei csillogtak, az ajkai pedig duzzadtak voltak, amiért kedvem lett volna beleharapni és újra birtokba venni azokat.

- Semmi, csak... megkönnyebbültem – vallottam be mocskos gondolataim megvalósítása helyett és szégyellősen mosolyogtam rá. – Ne haragudj, amiért hazudtam neked – suttogtam.

- Baby, ezt már megbeszéltük, nem haragszok – mosolyodott el még szélesebben, aztán nyomott egy puszit a számra, majd a szám sarkába, végül pedig az arcomra. – Mi lenne, ha elmennénk letusolni? Megmosdatlak, és közben kimasszírozom a görcsöket a vállaidból.

- Azt mondtam Chasenek, hogy egy óra múlva ott vagyunk érte. Már most késésben vagyunk.

- Hát akkor majd vár ránk. Tiszta feszült vagy és elakarlak lazítani – motyogta, miközben puszikat szórt el az arcomon.

- Nem tudom, mennyire menne, tekintve az előttünk álló újabb kínos vacsorára – motyogtam rosszkedvűen. – Nem vagyunk amúgy ennyire drámásak. Sőt, nem igen szoktunk veszekedni. Pechedre eddig csak azt tapasztaltad.

- Ez nem igaz – éreztem a bőrömön, ahogy elmosolyodik. – Hálaadás előtti hét és karácsony is nagyon jó volt. Különben is, az első balhét én okoztam – mondta mosolyogva.

- Ez nem igaz – vágtam vissza neki és a mellkasának dőltem, míg homlokomat az övének döntöttem. – Sokkal inkább Alexa a titkolózása miatt, te csak áldozat voltál.

- Jesszus ne menjünk ebbe bele, nem szívesen emlékszek rá vissza – sóhajtott fel, mire felkuncogtam, ő pedig hirtelen mozdult meg és állt fel velem együtt. Nevetve felsikkantottam, miközben a kezeimet a nyaka köré fontam, míg ő egyik kezével hónom alatt tartott, a másikkal pedig a térdhajlataimban, így „menyasszony pózban" emelt fel. – Inkább fürödjünk – mondta vigyorogva, amint elindult velem, én pedig mosolyogva hátrahajtottam a fejemet és lehunytam a szemeimet. A fürdőszobában aztán lerakott, majd szinte rögtön lehúzta rólam a pulóveremet.

- Héj! – kuncogtam, míg ő csak egy idétlen vigyorral az arcán kapta le magáról is a felsőt. A pult felé fordultam, majd kigomboltam a farmeromat és letoltam magamról, miközben egy apró mosollyal az ajkaimon figyeltem Niallt, aki szintén vetkőzött. Ő hamarabb szabadult meg mindentől, ami rajta volt így a zuhany felé indult, aztán el is indította azt, míg én is meztelenre vetkőztem.

Nem volt ciki, vagy kellemetlen a szituáció, hiszen már mindketten láttuk a másikat és egyáltalán nem éreztem magam rosszul a pillantása alatt. A kő hideg volt, a víz viszont hamar felmelegített. Legszívesebben a vízsugár alá nyomtam volna a fejemet is, de akkor a hajam is vizes lett volna, és akkor még később érnénk oda Chaseért, hiszen nem egy-két pillanat hajmosás után a loboncomat rendbe hozni.

Niall karjait a hasam köré fonta, míg én neki dőltem, a fejemet az övének döntöttem és kiélveztem a meleg vizet. Ezután mosakodni kezdtünk vagyis Niall masszírozott meg egy kicsit tusfürdővel a kezén, ami tényleg jól esett, sőt jobban, mint gondoltam volna. Közben puszikat szórt el a bőrömön, leginkább a nyakamat csókolgatta és a fülem mögötti részt.

Teljesen kiesett, hogy ezután még mennünk kell anyuékhoz, alig vártam, hogy ágyba kerüljek és Niallel összebújva aludhassak. Elégedetlen nyöszörgés csúszott ki a számon, mikor Niall abba hagyta a masszírozást, éreztem, ahogy a bőrömön elmosolyodik, míg elnyúlt mellettem és lezárta a tusfürdő tetejét.