Complicated • n.h • (Befejezett)

03. Telefonszám

Elindultunk a bejárati ajtó felé, miközben egy kínos csend nyúlt kettőnk között. Én igazából még mindig azzal voltam elfoglalva, hogy nem a teljes nevem alatt mentettem el a számomat a telefonjában, bár így is éreztem azt a kínos csendet.

- Hát akkor kösz még egyszer mindent – fordult felém a bejárati ajtóban. – Vigyázz magadra – ölelt át hirtelen, mire az arcomra mosoly kúszott és bár félénken, de visszaöleltem.

- Én köszönöm, és úgy lesz! – válaszoltam, majd elengedett és megajándékozott még egyszer ragyogó mosolyával.

- Szia – fordult meg, majd lement a lépcsőn és elindult a kövezett úton kifelé. Az ajtóból néztem amint kimegy a kapun, majd lassan visszacsuktam, mikor meghallottam amint a nevemet kiáltja. Gyorsan kinyitottam az ajtót és érdeklődve néztem rá. – Rég aludtam ilyen jól – mondta mosolyogva, majd intett egyet megfordult és elindult, én pedig széles vigyorral csuktam be az ajtót és dőltem neki. Időm sem volt visszagondolni a történtekre, mert ekkor Lady nagy erővel csapódott belém, pontosabban a lábaimnak. Felugrott rám, én pedig megfogtam a mancsait, végül leengedtem és nevetve vakargattam meg a fejét, végül nyomtam rá egy puszit. Szélesen vigyorogva mentem vissza a konyhába, majd néztem a két bögrére mely a pulton pihent. Elnevettem magam és megcsóváltam a fejem az idióta viselkedésemen, felkaptam a két bögrét és a mosogatóba helyeztem őket.

Miután megreggeliztem felmentem az emeletre és miközben benyomtam a beats hangszórókon találomra valami zenét, kinyitottam az ablakokat és az erkély ajtót a szobában, majd a gardróbomba mentem. Kivettem egy , a lábai felé fehéredő Nike futó nadrágot, hozzá pedig egy szintén Nike fehér trikót. Sportmelltartót vettem még magamhoz, majd a fürdőbe mentem és felöltöztem. A hajamat felkontyoltam erősen a fejem tetejére, majd meghúzgáltam pár tincset, hogy még se legyen annyira szoros. Felvettem még egy bokazoknit, majd magamhoz vettem a futócipőmet, a telefonomat, a fülhallgatómat és egy telefontartót, melyet majd a kezemre rögzítek és belerakom az iPhoneom, hogy nyugodtan tudjak futni. Bezártam az ablakokat, majd elindítottam a légkondicionálót és levágtattam a lépcsőn. Felvettem a cipőmet, lekaptam Lady pórázát a fogasról, majd a bezártam a bejárati ajtót és a kulcsaimat a telefonom mellé rejtettem a telefon tartóba. Fütyülve indultam meg a kapu felé, mire Lady már futott is felém. Megsimogattam, közben pedig rácsatoltam a pórázt, és kimentünk a kapun. Arra néztem amerre Niallt láttam eltűnni, de persze ő már nem volt sehol. Bedugtam a fülembe a fülhallgatót, elindítottam a zenét, majd Ladyvel Sara felé kezdtünk el kocogni.

Mehettünk volna a tengerpartnál is, ám amint ez eszembe jutott, el is vetettem az ötletet, hiszen nem sok kedvem volt most arra menni. Isteni nagy mázlim volt, amiért Niall meghallotta a kiáltásom és a segítségemre sietett, különben bele gondolni sem merek mi történhetett volna. Nem is tudom mit gondoltam, mikor egymagam neki vágtam az éjszakának a kihalt tengerparton. Nem a legokosabb döntéseim közé sorolhatom a tegnapit az biztos. Talán Alexának és anyáéknak el sem mesélem, hogy mi történt, csak feleslegesen ijednének meg. Arról nem beszélve, mennyire letolnának aztán, miután elmúlt az ijedtség.

Próbáltam kilökni az elmémből a kellemetlen eseményeket tegnapról, majd a szemeim elé rögtön egy szőkeség ugrott ragyogó kék szemeivel és imádni való mosolyával. Kénytelen voltam elnyomni egy feltörekvő mosolyt, amint visszagondoltam a tegnap éjszakára és a ma reggelre. Nem titok, hogy jól éreztem magam Niallel, mi több, nagyon jól. Régen nevetetett már meg ennyire valaki, ő viszont árasztotta magából a poénokat, arról nem beszélve, hogy ha ő nevet, akkor mindenki másnak is kell, aki egy légtérben tartózkodik vele. Jól esett vele nevetni, ahogy beszélgetni is és komolyan úgy éreztem, mintha már ezer éve barátok lennénk. Örülök neki, hogy egymásba botlottunk, mert akár jó barátok is lehetünk. Egy éjszaka alatt teljesen megismertem, szinte mindent megtudtam róla. Örülnék, ha a barátaim között tudhatnám. Remélem, mindkettőnknek akad ideje, és majd lesz alkalmunk egymással beszélni.