▪️Jeremy Renner #2▪️🎄

511 42 6
                                    

Imádni való kis cukiság ez, fanni_29. Köszi ☺️❤️
Amúgy idk Jeremy hol lakhat, de mintha California rémlene, így csak egy random kisvárost képzeljetek el.

T/N = te neved

~Jeremy

Most volt az első december, hogy Avával megnéztük a főtéren lévő díszkivilágítást és a karácsonyi vásárt.

Eleinte minden rendben ment. Csak néztük a sok dekorációt. Ava tekintgetett jobbra-balra, csillogó szemekkel. Aztán egyszer csak megláthatott valamit, mert kitépte a kezét az enyémből és elszakadt.

~T/N

A várost minden decemberben feldíszítik, felkapcsolják a fényeket és ezt teszik december végéig minden este. Addig pedig egy karácsonyi vásár is van, minden késő délutántól.

Az egyik helyi kisebb újságnak szoktam fotózni, így egyértelmű, hogy itt is itt voltam.

Éppen a 3D-s világításokat akartam fotózni, amikor nekem rohant valaki. A lendület nem volt olyan hatalmas, így arra tippeltem, hogy egy gyerek szaladt nekem. Megfordultam, lepillantottam és bebizonyosodott az igazam. Egy szőke hajú 6-7 év körüli kislány nézett fel rám.

– Hát szia – guggoltam le hozzá. – Elvesztél? – kérdeztem.

– Azt hiszem.

– Hogy hívnak?

– Ava.

– Jól van Ava. Kivel jöttél ide?

– Apukámmal.

– Akkor menjünk, keressük meg, nehogy nagyon aggódni kezdjen – álltam fel, és ebben a pillanatban úgy hallottam, mintha valaki épp ezt a kislányt keresné.

Néhány pillanat múlva a férfi épp, a közelünkbe ért, ezért megfogadtam Ava kezét és odamentünk hozzá.

– Elnézést, csak, nem őt keresed? – mutattam le Avára, mire a férfi teljesen felénk fordult. Totál elképedtem, ugyanis Jeremy Renner állt velem szemben.

– Igen. Nagyon szépen köszönöm – mosolygott rám, majd megfogta a kislánya kezét. – Ugye nem volt semmi probléma? – kérdezte.

– Ne-nem. Dehogy. Csak véletlen nekem szaladt. Egyébként... T/N V/N vagyok.

– Én is bemutatkoznék, de van olyan sejtésem, hogy nem szükséges – mosolygott.

– Akkor én szerintem megyek is. Még csinálnom kell néhány fotót a vásárról az újságnak. Örülök, hogy találkoztunk – intettem, majd folytattam volna az utamat, de Jeremy elkapta a karom.

– Lenne kedved velünk tartani?

– Ez nagyon kedves, de a világért se zavarnék – mosolyogtam.

– Nem zavarnál. Meghívlak egy mézeskalácsra. Mit szólsz?

– Ha már így felajánlottad, nem utasíthatom vissza. Köszönöm.

Sokkal jobb érzés volt úgy bejárni a főteret, hogy nem egyedül voltam. Ráadásul nem mindenki mondhatja el magáról, hogy Jeremy Rennerrel és a kislányával tölti az estét.

Imádtam minden percét. És nem csak azért, mert egy híresség társaságában voltam, hanem mert elképesztően kedves volt. Tényleg érdekelte, amit mesélek, meg minden.

Olyan este nyolc körül már hazafelé készülődtünk.

– Esetleg hazavigyünk? – kérdezte Jeremy.

– Ugyan, nem lakok messze. Nem szükséges.

– Biztos? Elég hideg van.

– Van egy olyan érzésem, hogy nemleges választ nem fogadsz el, mi?

– Igen, olyasmi – nevetett.

– Na jó. De csak mert tényleg nagyon hideg van – mosolyodtam el.

Az alatt a néhány perc alatt, amíg a házamhoz értünk Ava el is aludt ott hátul, én meg nem győztem olvadozni.

– Ez az? – állt meg a ház előtt Jeremy.

– Igen, köszi. Úgy az estét, meg hogy hazahoztál.

– Nincs mit. Azok után meg pláne, hogy megtaláltad Avát.

– Inkább ő talált meg engem – nevettem halkan. – Remélem még találkozunk – szálltam ki a kocsiból.

– Biztos, hogy még találkozunk – kacsintott.

Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT] Where stories live. Discover now