Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT]

💚Loki #3💚 Parental Oneshot

DorinaVgh kérésére írtam egyet a Csínytevések istenével 💚💚💚Nincs Polgárháború, Végtelen háború és Végjáték.

T/N = te neved

Nagyjából öt éves korom óta a Bosszúállókkal élek. A New York-i incidens után fogadtak be, mikor beomlott a házunk és a szüleim meghaltak.

Aztán Thor visszajött Lokival, mondván, hogy a Csínytevések istenét száműzték Asgardból. Aztán, nem tudom hogy lettem rá hatással, de először is elképesztően kedves volt velem. Mindent megtett, hogy boldognak lásson, aztán egyszer csak azzal kopogott be hozzám, mikor olyan tíz éves lehettem, hogy most már az apukám.

Azóta eltelt öt év és Loki remek apa. Eleinte elég zötyögősen mentek a dolgok, de szép lassan belejött. Mindig igyekezett azt tenni ami a legjobb nekem és ezért nagyon hálás voltam.

A mai napomat viszont kész katasztrófaként jellemezném. Az, akit a legjobb barátnőmnek hittem, elárulta az összes titkom a suli ribijének.

Ahogy megérkeztem a bázisra, bevágtam az ajtót, a táskámat ledobtam a nappaliban és felrohantam a lépcsőn egyenesen a szobámba, de mielőtt sírva az ágyra borultam volna becsaptam az ajtómat.

Nem tudom mennyi idő telhetett el, de egyszercsak kopogást hallottam.

– T/N, kincsem, minden rendben van? – hallottam meg apa hangját.

– Hagyj békén! – kiabáltam sírva.

– Nem tudom, mi a baj, de kérlek engedj be! Aggódok érted. Már elmúlt vacsora idő és, mióta hazajöttél, színedet se láttuk.

– Amúgy nyitva az ajtó – motyogtam, miközben felültem az ágyon. Apa benyitott hozzám és láttam rajta, hogy tényleg aggódott.

– Mi történt? – ült le mellém az ágyra.

– Emlékszel Ellie-re?

– Igen. Összevesztetek?

– Mondhatni. Elmondta az összes titkomat a suli legkiállhatatlanabb csajának – magyaráztam szipogva, majd szorosan apához bújtam.

– Szegénykém – simogatta a hajam. – Tudom, nem ez a legjobb tanács, de ne is foglalkozz vele. Irigy rád. Azért csinálta ezt.

– Szerinted lesznek egyáltalán olyan barátaim, akik magamért szeretnek és nem csak azért, mert a Bosszúállókkal élek?

– Biztos vagyok benne – mosolygott rám. –, de addig is itt leszünk neked mi.

– Köszönöm. Szerintem nálad jobb apát nem is kívánhatnék – mosolyodtam el.

– Én pedig nálad jobb lányt el se tudok képzelni – nyomott egy puszit a homlokomra.