💙Pietro #11💙

547 64 6
                                    

T/N = te neved

~E/3

Miután az ikrek csatlakoztak a Bosszúállókhoz, az életünk nagyjából sínen volt. Pietro könnyebben kijött a csapattal, mint a testvére, de neki nem volt meg az, amit Vízió kezdett el jelenteni Wandának. Nem találta még meg a szerelmet.

Egészen egy hűvös, ködös őszi napig. Tony mindenkit a nappaliba hívott, de őt magát nem találták sehol. Pár percig vártak, és már úgy voltak vele, hogy ez biztos a milliárdos egyik újabb tréfája, ezért épp indultak volna a dolgukra, mikor nyílt a lift ajtaja és a zseni belépett a nappaliba.

– Na végre, Tony! – sóhajtott Steve. – Mit akartál annyira mondani, ami miatt öt percet vártunk rád?

– Ó, bocs. Csak még el akartam hozni a csapat legújabb tagját – mosolygott a zseni, de mikor a többiek körülnéztek, és senki nem látta az új jövevényt, sóhajtott egyet. – T/N, kérlek bújj elő! Itt nem kell félned.

Ekkor, a semmiből előtűnt egy lány. A legtöbben ijedten rezzentek össze. Pietro is így tett, de aztán meglátta a félénken, a haja mögül pislogó lányt, és elmosolyodott.

– Srácok, ő itt T/N, a csapat új tagja. Láthatatlanná tud válni, ami később még a hasznunkra válhat.

– Sziasztok! – intett félénken.

~T/N

Nem is kicsit voltam megszeppenve, amikor a többiek számára is láthatóvá váltam.

– Szia. Üdv a toronyban! – mosolygott rám Amerika Kapitány.

– Köszönöm – pirultam el.

Ezután mindenki bemutatkozott, és azt hiszem, akiket már elsőre megkedveltem Tony mellett, azok az ikrek.

– T/N, szeretnél felmenni pihenni? – kérdezte kedvesen a milliárdos.

– Megvagyok – vontam vállat. – Hová ülhetek?

– Gyere, Printsessa! Mellettem még van hely – mosolygott Pietro, majd kicsit elpirulva ültem mellé.

– Köszönöm.

Time skip, mert Piet lelassítja a Time skipet...

Eltelt már néhány hónap azóta, hogy itt vagyok, bár a többiek még néha megijednek, amikor előtűnök a semmiből.

Ma elég hideg volt odakint, így a toronyban maradtunk. A szobámban ültem, amikor Pietro lesekedett be hozzám.

– Szia, Printsessa! – köszönt, mire elmosolyodtam.

– Szia! Baj van? – kérdeztem.

– Nem. Csak... forrócsokit hoztam neked, mert tudtam, hogy fázós vagy – jött oda hozzám – kivételesen lassan, nehogy kilöttyenjen a két bögre ital –, majd leült mellém.

– Köszönöm – vettem át tőle az egyiket bögrét.

– T/N... esetleg... lenne kedved valamelyik este beülni velem a vetítő szobába? Tudod, mint egy randi...

– Ezer örömmel – pusziltam meg az arcát.

Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT] Where stories live. Discover now