Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT]

🇺🇲Steve #11🇺🇲 Parental Oneshot

fanni_29 kérésére ❤️💞💞
⚠️Bucky nem esett le a vonatról, Steve nem ment mélybúvárkodásra a repülővel, hanem máshogy mentette meg Amerikát, Peggyvel nem jött össze a dolog, és a háborúnak vége.

T/N = te neved

E/3.

Végre vége lett a háborúnak, és az országok próbálják rendbe hozni a károkat, a borzalmakat túltélt katonák pedig végre a családjukkal lehetnek.

A híres Rogers Kapitány és Barnes Őrmester pedig továbbra is lakótársakként boldogították egymást, csak már egy másik, nagyobb és egy jobb állapotú lakásban.

Egy reggelen Steve éppen a közeli pékségből sétált haza nagy nyugodtan, befordult egy sarkon, és épp ekkor rohant neki valaki. Lepillantott, és egy 4-5 év körüli kislány ült a járdán, és nagyon sírt. Ráadásul úgy tűnt az esés előtt már alaposan megsérülhetett, ugyanis a karján és a lábán több csúnya színű folt volt. A sötét liláktól kezdve a már gyógyulóban lévő sárgásabb foltokig.

– Jaj! Nagyon megütötted magad? – guggolt le a Kapitány a kislányhoz, aki rémülten húzódott arrébb. – Ne félj! Nem akarlak bántani – mosolygott rá, mire a pityergő kislány félénken nézett rá.

– Te... Amerika Kapitány vagy – suttogta meglepve.

– Bizony. De egyébként a nevem Steve. Téged hogy hívnak?

– T/N – szipogta.

– Jól van – bólintott Steve, és ki akart simítani egy tincset a lány arcából, de ő elhúzódott, mintha félne tőle, ezért a szőke hajú férfi inkább elkapta onnan a kezét. – Figyelj csak! Mielőtt hazakísérlek, szeretném ellátni a sérüléseidet. Meg ha szeretnéd, főzök neked teát. Mit szólsz?

T/N félve bólintott egy aprót, mire Steve óvatosan, nehogy fájdalmat okozzon neki, felsegítette a kislányt, majd óvatosan megfogta a kezecskéjét, és ketten indultak a Kapitány lakása felé.

Mikor néhány perc múlva Steve kinyitotta a lakás ajtót, T/N kíváncsian lesekedett be Amerika hősének otthonába. Egész szépen volt berendezve, és kifejezetten kellemes hangulata volt.

– Buck hová mehetett? – csodálkozott Steve, miközben legjobb barátját kereste a tekintetével. – Jól van, picúr. Ülj le szépen oda a kanapéra, én addig főzök teát, és keresek fertőtlenítőt a sebedre. Jó lesz így?

T/N csak bólintott, majd felmászott az ülőalkalmatosságra, és a lábait lógatva várt az ország hősére.

Pár perc múlva nyílt a lakás ajtaja, és T/N a belépő barna hajú férfit is rögtön felismerte. Barnes Őrmester volt az.

– Ööö... Steve? Honnan ez a kislány? – kérdezte Bucky, miközben szemöldökráncolva figyelte T/N-t, aki kicsit ijedten tekintett rá.

– Gyere a konyhába, és elmondom – lesett ki a nappaliba a szőke hajú miközben teát készített.

A legjobb barátja sietve vágott át a helyiségen, és magyarázatra várva állt meg Steve mellett.

– Szóval?

– Jöttem haza a pékségből, és nekem jött. Elesett, ráadásul eléggé megütötte magát. Idehoztam, hogy ellátom a sérüléseit.

– Az eséstől van tele zúzódásokkal? Kétlem.

– Én se tudom, mi lehet vele. Hazafelé kérdeztem tőle, de nem válaszolt. Ráadásul miután elesett, ki akartam simítani egy tincset az arcából, de elhúzódott, mintha félne, hogy bántani akarom – magyarázta halkan Steve.

– Mielőtt hazaviszed, jó, ha kiszeded belőle. Meg kéne bizonyosodnunk, hogy biztonságos neki otthon.

– Azt hiszed nem tudom? Meg fogom tőle kérdezni.

Hamarosan kész lett a tea, amit T/N már egy kicsit vidámabban kortolygatott, miközben Steve óvatosan ellátta a kislány térdén lévő sebet.

– Szeretnék kérdezni tőled valamit – nézett a Kapitány a kislányra. – Hogy sérültél meg ennyire?

T/N először nem válaszolt, csak csendben meredt a padlóra, majd nagy, könnyes szemeivel nézett fel a hősre.

– Tavaly... anyukám meghalt egy betegségben, ami miatt nagyon sokat köhögött.

– Az én édesanyám is egy olyan beteség, miatt hunyt el – bólintott együttérzően Steve.

– Utána apukám sokat ivott, és... – T/N nem tudta befejezni a mondatot, és Steve karjának borulva sírva fakadt.

– Bánt téged, igaz? – kérdezte csendesen Bucky, mire a kislány pityeregve bólogatott. – Meg tudod mondani, hol laksz?

T/N szipogva, kicsit akadozva elmondta a címüket, mire az Őrmester a fekete, vezetékes telefonjukhoz ment, és a rendőrséget hívta. A kislány csak Steve-hez bújt, nem akarta hallgatni, mint mond a másik férfi.

– Mi lesz most velem? – nézett fel Amerika Kapitányra.

– Ha minden jól megy, itt maradhatsz – puszilta meg óvatosan a kislány homlokát.