🖤T'Challa #1🖤

1.1K 55 23
                                    

Vanadyn kérte a cicával 🖤🖤🖤 fanni_29 köszi az ötletet

T/N = te neved

– Shuri, te biztos vagy benne, hogy ezt jó ötlet idebent tesztelni? – vizslattam félve a lebegő deszkát, amit legjobb barátnőm nem rég fejezett be.

– Nem lesz baj. Na, légyszi! – könyörgött.

– Jó, legyen. De nehogy levideózd!

– Nem fogom. Kérlek, kezdd már el! Kiváncsi vagyok, hogy megy.

– Jó-jó csinálom – tettem fel megadóan a kezem, majd félve ráálltam a lebegő deszkára. – Én félek – kapaszkodtam az asztal szélébe.

– Nem kell. Ráadásul harminc centire vagy a padlótól – mutatott lefelé, majd én is abba az irányba néztem. Valóban nem voltam magasan.

– És most?

– Próbálj tenni vele egy kört! – Óvatosan elengedtem az asztalt majd elkezdtem haladni a deszkával, ami egy ponton elkezdett gyorsulni.

– Shuri, kérlek mondd, hogy ezt te csinálod! – fordultam hátra.

– Ez nem én vagyok! – tette fel a két kezét aggódva. Erre teljesen bepánikoltam, és közben egyre gyorsabban haladt a deszka, de, a lépcsőnél beleütköztem valakibe, mire mindketten elestünk.

– T/N, vigyázz jobban, mert egyszer megsérülsz – mondta a hang, amiben ráismertem T'Challa-ra.

– Jaj, felség, sajnálom! – pattantam fel, és kinyújtottam a kezem, hogy felsegíthessem. Ő elfogadta, és már talpon is volt.

– Mondtam már, hogy nem kell így szólítanod. Barátok vagyunk – csóválta a fejét mosolyogva.

– Tudom, de... mindegy. Tényleg sajnálom. Nem akartalak fellökni, csak van ez a lebegő deszka, amit nekem kellett tesztelni, és...

– Nem történt semmi baj – mosolygott rám.

– T/N, jól vagy? – lesett felénk Shuri. – Áh, szevasz, bratyó!

– Szia, Shuri. Pontosan min is dolgoztok ennyire?

– Ezen a deszkán – vette fel sóhajtva az említett tárgyat a legjobb barátnőm. – Egyébként, miért van az, hogy te mindig ráérsz?

– Csak gondoltam, megnézem, mi újság veletek.

– Na jó, én megyek, megjavítom a deszkát, T/N, te addig nyugodtan szórakosztasd a bátyámat – kacsintott Shuri, majd otthagyott minket.

T'Challa-val a labor ablakához sétáltunk, és egy ideig csendben néztük az elhaladó vonatokat.

– Minden rendben? – kérdezte a király.

– Persze. Csak... szeretem nézni a vibránium szállító vonatokat. Megnyugtató – magyaráztam, majd visszafordultam az ablak felé, de a azért a szemem sarkából láttam, hogy mosolyogva néz. – Most mi az? – kérdeztem értetlenül.

– Annyira szeretem benned, hogy az ilyen apró dolgoknak is tudsz örülni.

– Ó – motyogtam, majd inkább a padlót bámultam, és közben éreztem, hogy felmelegszik az arcom.

Time skip, mert a Bosszúállók kizárják Tonyt a laborjából, hogy biztos pihenjen...

Az elmúlt egy héten T'Challa meglepően sokat jött le a laborba. Nem, mintha zavart volna a dolog.

Ma is épp rendet pakoltam, miután a lebegő deszka felfordulást csinált.

– Szervusz, T/N – hallottam meg T'Challa hangját.

– Szia – fordultam felé, majd gyorsan felszedtem az asztalról leszóródó holmikat. – Mi járatban? – kérdeztem mosolyogva.

– Hoztam neked valamit – nyújtott felém egy csokor afrikai százszorszépet(fenti kép).

– T'Challa... ez gyönyörű – vettem át tőle a csokrot.

– Emlékeztem, mikor mondtad, hogy ez a kedvenc virágod. Gondoltam megleplek vele.

– Nagyon köszönöm.

Délután már épp hazafelé mentem volna, mikor Shuri megállított.

– Várj! Velem kell jönnöd!

– Miért?

– Randit szerveztem neked és a bátyámnak. Olyan cukik vagytok, mikor idejön, és úgy elvagytok. Na, gyere!

– De nem kéne átöltöznöm?

– Jó vagy így. Bízz bennem – mondta, és a lépcső felé kezdett húzni.

Legközelebb már csak a repülők felszállóhelyénél volt hajlandó megállni, ahol T'Challa már várt.

– Szia, te tudsz valamit Shuri tervéről? – kérdeztem.

– Semmit – jegyezte meg mosolyogva.

– Akkor már ketten vagyunk.

– Nyugi, most elmondom, mit terveztem. T/N még sose járt Wakandán kívül, de nagyon szeretné látni Amerikát. Ma pedig valami ünneplés van ott, ezért most elmentek oda. Ledumáltam a szuperhős barátaiddal, hogy ha kinézelődtétek magatokat, ott alszotok. – Erre meg se szólaltam, csak kicsit megijedtem. Sose utaztam repülővel.

–  Minden rendben? – kérdezte.

– Persze – erőltettem mosolyt az arcomra.

– Akkor gyere, Okoye eléggé morcos, ha Amerikába kell utazni. Ne várassuk meg. – T'Challa megfogta a kezem, és felmentünk a repülőre.

Leültünk, majd a jármű beindult. Összerezzentem, és ezt a király is észrevette.

– Biztos nincs semmi baj? – kérdezte.

– Még sose repültem – néztem rá félve.

– Ne aggódj! Egy ilyen wakandai repülő se zuhant le. Nagyon biztonságos – próbált nyugtatni, közben átkarolta a vállam és magához húzott. Először kicsit megdermedtem, de szép lassan ellazultam, és a tájat figyeltem.

Time skip, mert Bucky és Sam mindig nyírják egymást, és a többiek néha fogadnak, hogy ki fogja elverni a másikat...

Egy-két óra múlva landoltunk egy nagyváros elhagyatott üres területén, majd, ahogy leszálltunk a gépről, T'Challa megfogta a kezem és elindultunk.

– Hol vagyunk?

– New Yorkban. Most a Central Parkba megyünk, megnézni a július negyedikei tűzijátékot.

– Ó.

– Ugye nem rossz programnak?

– Jaj, dehogy – mosolyogtam. – Csak... nem gondoltam volna, hogy szeretnél velem randizni.

– Miért gondoltál ilyen butaságot?

– Mert a húgod legjobb barátja vagyok. Ráadásul Nakia után...

– T/N, kérlek még egyszer ilyen eszedbe se jusson – torpant meg, a két keze közé fogta az arcom, és megcsókolt. Ahogy az ajkaink összeértek, olyan érzés volt, mintha a hasamban lettek volna azok a július negyedikei tűzijátékok. Egyszerűen nem tudtam másra gondolni, mint hogy milyen puhák T'Challa ajkai. De, sajnos a levegőhiány közbelépett, így az ajkaink elváltak egymástól, én pedig boldogan vigyorogva néztem az előttem álló királyt, aki most már nem csak a legjobb barátnőm bátyja és az uralkodóm volt.

Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT] Where stories live. Discover now