A.G.

472 27 1
                                    

Reggel halk duruzsolásra keltem. Azt hittem a rádió hangja az,de a csörömpölés elnyomta honnan is jön pontosan ez a hang. Valaki épp mosogatott. Az ablakon halvány fény szűrődött be és egy pillanatra eszembe sem jutott az elmúlt időszak és amiken keresztül mentem. Igyekeztem kiélvezni ezeket a pillanatokat és magamba szívni minden illatot. Emlékezni akartam ezekre az érzésekre. A melengető otthon ami körbe vett és a megnyugtató tény,hogy Flint majd segít megoldani a dolgokat. Valahogy kiszabadítjuk Malfoy-t is a kúriából és elhozzuk ide. Itt senki se keresné. Pontosan azt sem tudtam hol van ez a kis völgy,de épp ez volt benne a jó. Mint egy eldugott varázslatos zug csak nekünk.

Olyan zajosnak éreztem a házat az erdő csendje után. Felkeltem és az igazat megvallva zavart hogy minden ruhám koszos, sőt... este már nem volt erőm egy meleg fürdőhöz sem. Nem akartam arra gondolni mennyire elhagytam magam ,de az illatom már nem emlékeztetett azokra a gyümölcsös szellőre ami régen körbe vett. Föld, állati ázott bunda és még valami más zöld szagot árasztottam. Halkan kiosontam az ajtón amit résnyire nyitva hagyott este Flint és gyorsan vettem egy fürdőt amíg a ruháim kimosták és megszárították magukat.

Már azt hittem ennél emberibb nem is lehetek de a szappan és a meleg víz elérte,hogy úgy érezzem magam mint aki újjászületett.

A hajamat fésültem egy otthagyott fésűmmel aminek a nyelébe bele lett vésve egy aranyozott G közben pedig a ház hangjait hallgattam. Most hogy jobban odafigyeltem már hallottam,hogy nem a rádió szól. Flint valakivel beszélgetett és minél tovább hallgattam ki annál kevésbé tetszett amit hallottam.

-Nem mondtam neki semmit. Tegnap este jött, teljesen kimerülten, elázva,csupa kosz volt. Alig ismertem rá. Te is tudod hogy mindketten azt hittük már nem él. -Nem láttam Flint arcát ahogy ezeket a szavakat mondta,de tudtam hogy végtelenül aggódhatott értem.

-Marcus, egyszer el kell mondanod neki mindent. Idővel minden kiderül és akkor megnézheted majd magad. -Duruzsolta az ismerős hang. Csak azt nem tudtam kihez tudom kötni.

Egy darabig csak a csörömpölő edények hallatszottak.

-Hagyjuk kipihenni először. Már vagy egy éve ott volt Tudjukki mellett. Kitudja miket élt át. Nem kell tovább borzolni azzal az idegeit hogy te meg én... mindegy is. Majd egyszer megtudja de nem most. Csak nézd meg az órát. Elmúlt dél és még mindig alszik...csak adjunk neki időt. -Hallottam ahogy Flint a konyhában motoszkál a lány pedig csendben van. Nem tudtam tetszik-e neki ez a titkolózás mindenesetre tartotta a száját. Én viszont ledöbbentem.

Flintnek volt már korábban is barátnője, de mindig is azt éreztem én vagyok neki az első. Én mindig azt hittem a barátságunk meglépi majd azt az akadályt ha mindkettőnknek lesz valakije. Tudtam hogy Flint most is engem véd de tudni akartam minden mást is. Ki az az új lány és miért kell titokban tartani hogy együtt vannak? És ha együtt vannak segítenek-e nekem hogy visszakapjam az én páromat?

Lépteket hallottam ahogy a szoba felé közelednek,jó ötletnek tartottam volna visszabújni az ágyba és alvást színlelni,de a tisztaságom nem engedte volna. Inkább úgy tettem mint aki meg sem hallja őket.

Flint lépett be először és csak most tűnt fel mennyire hétköznapi az öltözéke. Kockás inget viselt meg farmert bőrcipővel. Farmerének zsebéből kilátszott a pálcája,de ezen kívül bárki elhitte volna hogy mugli. Még én is. Arcát erős borosta díszítette ettől pedig még inkább feltűnt a köztünk lévő korkülönbség.

-Na hát... felkelt a hétalvó! Látogatód van. -Húzta széles vigyorra az ajkait ezzel megvillantva a fogait amik még mindig ugyan olyan görbék voltak mint egykoron. Széles vállai mögött pedig előbukkant a lány.

Fuss, ha tudszWhere stories live. Discover now