Hazatérés

636 48 4
                                    


-Dehát ez tök jó! -Kezdett bele Liz mihelyst kimondtam. Valószínűleg bele sem gondolt mit jelent ez.

-Már hogy lenne jó? -Kérdezte frusztráltan Flint.

-Hát, mostmár úgyis tudja Athena, végre megkérheti, hogy vegye le róla. Nincs mit tovább titkolni. -Liz szavai végülis értelmesek voltak, de nem mertem reménykedni.

Flint kételkedett benne, hogy Malfoy levenné rólam az ékszert.

-Eddig is megtehette volna... Most miért tenné? -Kérdezte inkább Lizt akinek szintén fejtörést okozott a dolog.

Adrian szokás szerint a háttérből figyelte a történéseket. Majd közbe szólt amikor a vita kezdett elhúzódni Flint és Liz között.

-Nyugodjatok már meg! Csak akkor tudjuk meg Malfoy, hogy fog lépni, ha Athena ezt megbeszéli vele. Szóval Athena? Mit gondolsz? -Mindenki rám nézett várakozás teljesen, hogy menjek és keressem meg Malfoyt, faggassam ki mindenről és szedessem le vele az ékszert az ujjamról.

-Azt gondolom, hogy most is Malfoy-on töröm a fejem mint annyiszor már az évben és ő ezt tudja!! Értitek ti ezt milyen borzasztó?! Már azt sem tudom mit merjek gondolni és mit nem. Ha meggondolom mire ne gondoljak akkor is arra gondolok amire nem szabadna.... -Belemarkoltam a hajam tövébe mintha csak ki akarnám tépni onnan.

Azt hiszem ekkor tudatosult Lizben, milyen rossz helyzetben is vagyok.

-Igaza van Adriannak. Muszáj beszélned vele. -Leült mellém és megsímogatta a hátamat.

Vártam kicsit aztán mikor láttam, hogy mindenki így gondolja felálltam és Malfoy keresésére indultam.

Sajnos az idő rendesen elszaladt felettünk és hiába kerestem a kastélyban, nem találtam. Biztosan elkerültük egymást vagy hasonló, de nekem nem sok időm maradt. Holnap indulunk haza és utánna nemtudom lesz-e lehetőségem vele beszélni.

Nagy kört tettem az iskolában. Minden emeletet bejártam, de amikor már teljesen besötétedett feladtam és vissza mentem a klubhelyiségbe.

A többiek izgatottan vártak.

-Na? -Kérdezte Adrian.

-Sehol sem találom... Teljesen eltűnt. -Tártam szét a karomat.

Hogy "véletlen" pont belefussak Malfoyba sokáig kinnt maradtam a klubhelyiségben és ezúttal nemtudott elkerülni.

Félrehúzódtam a barátaimtól akik kicsit sem titkolták mennyire kíváncsiak a fejleményekre és mind felém és Malfoy felé néztek pislogás nélkül, nehogy lemaradjanak valamiről.

Malfoy mikor belépett először felém sem akart nézni és ahogy láttam egyenesen a hálók felé vette az irányt, de amikor utánna szóltam megállt és felém fordult. A gyűrűm melegedett és azt hiszem elpirultam.

Közelebb mentem hozzá, hogy más ne hallja amit beszélünk. Ezt csak úgy tehettem meg ha talán csak egy lépés választott el bennünket.

-Figyelj. Nem haragszom rád. Megértem, hogy nem ezt akartad elérni amit tettél most meg már késő, és talán egyszerűbb a szörnyeteget játszani aki nem bánja, hogy meghal egy állat miatta, de kérlek... -És itt erősen rá koncentráltam. Arra milyen jó az illata amit sosem tudok figyelmet kívül hagyni és ezer közül is felismernék vagy hogy milyen közel vagyok hozzá... Úgy tűnt ő is valami másra figyel éppen, de nemtudtam mire. -... Mond, hogy már eljött az ideje, hogy levedd rólam.

Esdekelve néztem fel rá, bár nem volt nagy a magasság különbség közöttünk.

Egy darabig mintha gondolkodott volna, de megrázta a fejét. A szemem sarkából láttam ahogy Flint idegesen elfordult.

Fuss, ha tudszWhere stories live. Discover now