Fuss, ha tudsz

Tina

Még másnap is azon rágódtam amit Malfoy mondott. Meg azon, hogy mi lett volna, ha Pansy nem szakítja félbe a beszélgetést.

Bár a tanulásra kellene koncentrálnom, így az átváltoztatástan kellős közepén, a gondolataim sorra kalandoztak el minden irányba.

Bár néha nem bírtam megállni és Malfoy felé pillantottam kissé borús kifejezést láttam rajta és ez aggasztott. Talán nem kellett volna megosztanom vele amit érzek. Hát már késő volt.
Az óra végén mire elpakolásztam szokás szerint utolsó voltam. A folyosókon igyekeztem az ebédért amikor Flintbe futottam. Elnéztem mögötte és bár Malfoy elsőként hagyta el a termet, még csak most kanyarodott el a folyosóról.

-Szia Flint! -Köszöntem neki, bár nemtudtam eljött-e már az ideje a beszélgetésnek.

-Szia Athena! Azt hiszem tudnod kellene valamiről. -Rajta is olyan aggodalmas kifejezés ült, mint Malfoy arcán. Lehet beszéltek valamiről? -Nem akarlak megijeszteni... -Folytatta Flint de ezzel csak még jobban rám hozta a frászt.

-Mond ki Flint mielőtt elájulok! -Fenyegettem meg és a hangomból is kihallatszott, hogy nem viccelek.

-Ismered Barty Kupor-t?

A fejemben kerestem a név után, de arcot nem tudtam hozzá csatolni ezért megráztam a fejem.

-Ő volt az egyik zsűri tag a versenyben. Ő felügyelte az egészet. -Nem tetszett nekem ez az egész múlt idő... Összehúztam a szemöldököm és vissza emlékeztem a sötét bajszos kis alakra. Bólintottam. -Figyelj Athena... Tudom, hogy nem szereted mikor ezt csinálom, de kérlek ne mászkálj egyedül. A második próba után holtan találták nem messze a Tiltott rengetegtől. Senki sem tudja kire gondoljon. Az is lehet, hogy valamelyik versenyző volt, hogy csaljon... Bárkire gondolhatunk. Ne bizz senkiben. Rendben?

A szavai hallatán egyre jobban elsápadtam. Éreztem ahogy kifut az arcomból a szín és megszédülök. Gyilkosság... Itt?

-Biztos, hogy megölték? -Kérdeztem vissza, hiszen lehet baleset volt vagy egyszerűen... Letelt az ideje.

-Hidd el... Biztos. -Sütötte le a szemét Flint.

-Igyekszem majd óvatos lenni. -Örültem, hogy szólt, de most megint a hátamon futkosott a hideg. Elköszöntem Flinttől és az ebédlőbe mentem. Mostmár nem járt az eszem Malfoy-on. Az én arcomra is meglepettség és aggodalom ült ki.

Liz velem szemben szintén levertnek tűnt.

-Liz te is hallottad? -Kérdeztem tőle hallkan, nehogy ha a gyilkos köztünk van meghallja.

Liz bólintott, de mint aki néma, meg sem mukkant.

Csendben eszegettünk a hír hallatán, aztán eszembe jutott, hogy még el sem meséltem a tegnap látottakat.

-Van egy jó pletykám. -Vidultam fel.

-Abban is meghal valaki? -Kérdezte tompán Liz.

Hátrább hőköltem.

-Nem.... Képzeld! Tegnap amikor a könyvtárba mentem megláttam Hermione-t és Krum-ot! -Mosolyogtam mintha nagy dolgot mondtam volna.

-Hát, elég sokan látják őket együtt, ráadásul a bálra is együtt mentek... -Úgy tűnik nem fogalmaztam elég világosan mert Liz ugyan olyan unott és bágyadt arccal meredt a tányérjára.

-Nem úgy... Épp csókolóztak!

Liz nagyra nyitotta sötét szemét és elfolytott egy mosolyt.

-Ez komoly?! És? Jónak tűnt? -Liz kíváncsian hallgatott, de többet nem tudtam vele megosztani.

-Nemtudom. Nem maradtam leskelődni. Nem vagyok perverz. -Nevettem hallkan.