Ez a történet egy fiatal boszorkány Roxforti életéről szól aki bár arany vérű, mégis mugli nevet kapott. Ám amikor a rossz házba kerül sokan cserben hagyják ezért az arisztokrata Grey nagyihoz fordul aki fenekestül felforgatja életét. Belépést nyer...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A napok sorra teltek és nekem egyetlen rém alak sem jelent meg az álmaimban.
Boldogan aludtam végig az estéket és ez valószínűleg a Malfoy által készített tasaktól van.
Minden héten háromszor volt edzés ami nekem egyre megterhelőbb lett. Egyébként is fázós alkatom nem bírta ezeket a hidegeket.
Szerencsémre a maradék időmben Madam Pomfrey-hoz jártam ahol továbbra is különböző sebeket és töréseket gyógyítottunk, így hát úgy alakult, hogy valahányszor megfáztam Madam Pomfrey azonnal ki is gyógyított belőle.
De persze ez nem segített azon, hogy jobb kedvvel induljak neki az edzéseknek. Legtöbbször csak egy alapos forró fürdő és egy torok égetően meleg tea tudott rendesen vissza melegíteni. A klubhelyiségben rendszeresen magamra terítettem egy-egy plédet amíg tanultam és bár az iskolai egyenruha megszabta a szoknyát, azért igyekeztem a lehető legtöbb réteget magamra venni.
Az egyik este is pontosan a kanapén ülve, jól bebugyolálva gyakoroltam az átváltoztatást egy poháron. A többiek is csendben dolgoztak. Crabbe és Goyle bármit is választott magának új tantárgynak, meggyűlt vele a bajuk. A fejük tetejét vakargatva bámultak az üres lapra amire valószínűleg a gondolataikat kellene levezetniük.
Liz éppen Adriannak próbálta behozni a lemaradását jóslástanból mivel Adrian rendszerint elaludt az órákon. Egyre inkább úgy gondolom, hogy Adrian direkt csinál úgy mint aki nem tud ébren maradni és segítségre van szüksége.
Flint pedig prefektusi kötelezettségeknek tesz eleget valahol máshol.
Malfoy jött be a klubhelyiség ajtaján. Szélfútta öltözéke arról árulkodott, hogy valahol az udvaron lehetett. Karján még mindig ott volt a kötés és bár már a nyakából eltűnt a ronda vászondarab amivel felkötötte magának, még mindig nem lógatta le a teste mellé a végtagot.
-Athena... Tudnánk beszélni? -Szólított meg.
-Persze. - Megpaskoltam magam mellett a kanapét,helyet kínálva ezzel neki, de megingatta a fejét.
-Mármint kettesben.
Meglepetten bár, de felálltam. Letettem a plédet amivel addig takaróztam és elindultam utánna. Elhagytuk a klubhelyiséget és vártam, hogy megálljon, de csak ment előre. Sorra vettük a folyosókat, a lépcsőket mígnem végül elértünk a csillagvizsgáló toronyhoz ahol a múltkor is beszéltünk.
Elsétált a korlátig aztán vártam mit akar ennyire négy szem között mondani. Mi az amiről még a házunk tagjai sem tudhatnak.
A haját borzolta a szél, akárcsak az enyémet és összehúztam magamon a sötét zöld kardigánt. Ha tudom hogy ide jövünk veszek kabátot is.
-Na? Mi ez a nagy titok? -Csak ne legyen tényleg egy újabb titok. Már annyira elegem van belőlük.
-Szoktam látni milyen vagy az edzéseken. -Kezdett hozzá mire a görcs oldódott a belsőmben. Szóval csak erről van szó...
