Fuss, ha tudsz

Váratlan vendég

Reggel újra neszezésre ébredtem. Nyugodtan kinyitottam a szemem hiszen csak Pitty lehet az aki szokás szerint máris a napi feladatait végzi.

A fenekem sajgott a széktől amin órákig aludtam az arcomat elnyomta a penna amibe valamikor belenyomódott az arcom és a gyertya viasza is rá olvadt a papírom szélére,de szépeket álmodtam táncoló párokról,csinos ruhákról és Mariettáról. A hiánya ébredés után fájón mart belém,de gyorsan elhessegettem az érzést amikor észre vettem a mellettem békésen szundikáló Pitty-t. A fülemet továbbra is a neszezés zaja piszkálta. Lassan kezdtem össze tenni magamban,hogy ha Pitty itt van mellettem és alszik akkor nem lehet ő a hangok okozója.

Lassan alig hallhatóan felemelkedtem a székemről, pálcámat magam elé készítve támadásra számítva.

A zaj a konyhából jött. Az egyetlen helyiségből ahol az ablakok kicsik a bútorok pedig viseltesebbek mint bárhol máshol a házban.
Valami világos fényes dolog átszaladt két konyhai szekrény között.

A valami most épp a kamra felé vette az irányt és tudtam,hogy ott végre csapdába került. Gyorsan behajtottam rá a tömör fa ajtót és vártam. A nagyjából fej nagyságú ablakon lestem mi lehet ez a nem várt látogató.

Már Pitty is megjelent a láthatáron meglepve,hogy itt talál mikor megláttam egy szőrös fehér pamacsot.

-Gazdám maga mit csinál...?-Kezdett volna bele sipító hangján mire gyorsan lepisszegtem nehogy elijessze az állatot. Magamhoz intettem,hogy leselkedjen csak ő is az ablakon ha tud és immár ketten néztük ki az új jövevény. A pálcám még mindig készenlétben állt. Eddig egyetlen egyszer sem jött ide állat,de nyilván megérezték az elhagyatott ház menedék nyújtó lehetőségét és kitudja már hanyadik erdei állat ez ami beszökik ide. Minden esetre mentesíteni kell a házat a kártevőktől mielőtt eljön a bál különben borzasztó lesz a hangulat.

Az állat nem mozdult a szekrény alól ahova bemászott így aztán kis idő elteltével remegő kézzel a kilincs után nyúltam. Szabad kezemmel a pálcámat előre betolva léptem be a nem túl nagy helyiségbe.

Így közelebbről megnézve a kilógó testrész csakis egy bundás farok vége lehetett. Talán egy vadmacska vagy kitudja...

Lassan közelebb lépkedtem és reméltem,hogy ha mégis megtámadna az a valami akkor Pitty is segít a háttérből valahogyan. Ahogy egyre közelebb értem a betolakodó behúzta a farkát és nem mozdult. Lassan térdre ereszkedtem és benéztem a poros kis zugba hogy lássam mi lehet az.

A sötétben két nagy zöld szempár csillant aztán jobb ötlet nélkül bevilágítottam. A lelógó pókhálók között az állat összébb húzta magát és kíváncsian méregetett.

Még sosem láttam igazi rókát az előtt. Azt pedig végképp nem tudtam hogyan fogom kiszedni a szekrény mögül. Patt helyzet volt. Én nem akartam benyúlni, ő pedig nem akart kijönni.

Felálltam és vissza indultam Pitty-hez.

-Ez egy róka. Valahogy ki kéne szedni onnan. Biztos enni jött ide. Nincs valami amit oda adhatunk neki? -Kérdezősködtem Pitty-től aki máris elemózsia után kutatott.

Mire megfordultam,hogy újra a szekrény fele nézzek ahol rejtőzik a róka már ki is bújt onnan. Szemtől szemben, némi távolságot hagyva köztünk ült,kecsesen a padlón,vastag bozontos fehér végű farkát maga köré tekerte mint valami vaskos boát és a szeme most jóval zöldesebben fénylett. Úgy vizslatott mint aki nem tudja én fogom meg enni őt vagy fordítva.

Pitty hozott pár tegnapról maradt sült húst meg vizet és varázslattal a kettőnket elválasztó tér közepére helyezte azt.

A róka egy darabig összehúzott szemmel méregetett aztán hozzá látott az evéshez. Mi pedig hagytuk had egyen.