Megoldás

628 50 1
                                    


Az év utolsó napjait tapostuk. Már rég beköszöntött a nyár eleje. A tavaszi zivatarok elmentek és a nap felszárított mindent ami a télre emlékeztetett. Végre odakinnt is lehetett tanulni és ezt Malfoy ki is használta. A könyvtár egyik eldugott zugából kiköltöztünk a tó melletti fához. Itt gyakoroltuk tovább a tanultakat többnyire kettesben. Igyekeztünk továbbra is magányos helyeket keresni.

Nagyon izgultam a vizsgák hete miatt és bár nagyon sokan nem aludtak jól, engem ez egyáltalán nem érrintett. Malfoy altatója továbbra is kifejtette a hatását és tényleg nagy szükségem volt rá az utóbbi időben. Minden nagyon besűrűsödött. Minden tantárgyra egyformán készülni, gyakorolni, magolni. Nem is tudom melyiktől féltem a leginkább. Bájitaltan? Sötét varázslatok kivédése? Vagy a rúnafejtés? Fogalmam sem volt idén mire számítsak főleg, hogy a tavalyi vizsgák elmaradtak amiatt, mert a többség kővé dermedve élte túl a tanév java részét.

A vizsga hét első napján délelőtt Professzor Flitwick vizsgája volt amire párban kellett érkezni. Mivel Liz már Adriannal lebeszélte jó előre (vagy inkább Adrian beszélte le Lizzel? Kitudja...) ezért keresnem kellett mást, de szerencsémre Malfoy is egyedül maradt mert nem akarta magát Crabbe-re vagy Goyle-ra bízni. Így az én párom Malfoy lett.

A terembe belépve a professzor megkért, hogy kezdjem én mivel mégiscsak a hölgyeké az elsőbbség. Vidító varázslatot kellett bemutatni a társunkon. Ezt még az év első felében tanultuk így gondolkodnom kellett kicsit, de végül eszembe jutott és sikerült végre hajtani. Malfoy hangos hahotába kezdett és csak negyed óra múlva hagyta abba. Még sosem hallottam így nevetni. Nagyon tetszett és nekem is mosolyoghatnékom támadt. Majd Malfoy is eljátszotta ugyan ezt velem.

Csiklandozó érzés cikázott át a testem minden érzékeny pontján és nem bírtam megállni, hogy ne nevessek. A gyűrű az ujjamon megint meleg volt, de ez csak akkor tűnt fel mikor végre abbamaradt a nevetés.

Délután McGalagony vizsgájára siettem. Egyessével léptünk be és nemtudtuk mi lesz a feladat.
Amikor én következtem azonban rögtön tudtam mi következik. Egy patkány szaladgált az asztalon. Az állatot talpas pohárrá változtattam már a legelső próbálkozásra. Ezzel az első vizsga nap véget is ért.

Este csak páran beszélgettek a klubhelyiségben. Mindenki össze zsúfolódott a tágas teremben és készült a következő napra. Még senki sem lazíthatott. Néha elhangzott egy egy kérdés valakitől a csendben amire mások akik tudták a választ megadták neki a segítséget.

-Az a fránya patkány... Szőrös maradt a pohár és így biztosan rosszabb jegyet kapok az öreg McGalagonytól. -Panaszkodott Adrian.

Másnap reggel Hagrid vizsgája következett. Ennél egyszerűbb feladatot talán nem is kaptunk senkitől az egész vizsga-történelem során. Egy óráig életben kellett tartanunk valamiféle zöld növényt ami szerintem akkor is túlélte volna az órát, ha hozzá se nyúlok, de hogy lássa, igyekszem meglocsoltam egy kis vízzel, meg áttöröltem pár levelét, hogy ne csak üljek ott és várjam az idő leteltét. Egy óra után az óriás jegyzetelt valamit mélabúsan aztán elengedett ebédelni.

Délután Piton bájitaltan vizsgája jött ahonnan sokan jöttek ki remegve és holt sápadtan. Valószínűleg senkit sem kímélt a mi drága házunk zsíros hajú feje. Ide többen is bemehettünk egyszerre.
A tábla kivételesen teljesen üres és tiszta volt. Az egyetlen ami fehér krétával fel volt rajzolva az a vizsga tétele és a megadott időkeret.

A bájitaltan nem kifejezetten a kedvencem, de mivel a házunk feje tartotta az órát,így úgy gondolom nincs mitől félnem. Igyekeztem mindent a lehető legszebben felszelni és mindennél pontosabban kimérni. Mindent úgy és annyit kevergettem ahogyan az elő volt írva. Az óra leteltével Piton elismerően nézett bele az üstömbe ami meg volt telve szép, sűrű narancssárga folyadékkal. A melegtől néhol bugyogott is amitől csak még ígéretesebbnek tűnt a dolog.

Fuss, ha tudszWhere stories live. Discover now