Fuss, ha tudsz

Vita

Hetekig vártunk Malfoy-al valamelyik szülő válaszára. Bármilyen információ morzsa jó lett volna.
Ha nem közelgett volna vészesen a jóidő, talán bele bolondulok a várakozásba.

Így viszont, hogy lassacskán kitavaszodott egyre többet vonultunk ki a kastélykertbe. Hol Malfoy-al sétáltuk ki magunkból a kíváncsiságunkat, hol Iwan csatlakozott be és tájékoztatott mikkel próbálkozik. Néha nagyritkán pedig Liznek is akadt némi ideje rám. Vagy inkább magára.

Legutóbb a kviddics pályánál találtam rá. Magányosan ücsörgött az egyik nézőknek szánt padon és onnan figyelte a pályát.

-Hiányzik? -Kérdeztem tőle elég hangosan, hogy hallja. Valószínűleg nem vette észre, hogy közeledem, mert a hangomra össze rezzent.

-Egy kicsit... Tudod, a játék sok időt elvett a tanulástól, de legalább volt hol kiszellőztetni a fejem. -Húzta el a száját.

-Szerintem most is repkedhetsz egy kicsit. -Vigasztaltam.

-Egyedül nem olyan... -Utasította el szinte rögtön Liz.

-Hát akkor szólj a fiúknak. Biztos nem kéne sokáig kérlelned őket. -Böktem oldalba gyengéden.

-Adrian büntetésben van, Flint meg állandóan Tinával lóg... Nem érnek rá ilyesmire. -Szontyolodott el még jobban.

-Jövőre megint lesz kviddics. Ne aggódj annyit.

Többet nem tudtam mondani. Más vigasztaló nem járt az eszemben.
Én magam is hiányoltam a barátaimat, de az élet mostanában valahogy bonyolultabb lett. Valóban senki sem ér már rá.

-Mi lenne, ha valahogy összehoznánk megint a csapatot? -Vidultam fel egy picit. Talán pár órácskára mindenki félre tudja tenni a mindennapi gondjait, hogy összeüljünk.

-Megpróbálhatod. -Bökte oda Liz, mintha tudná, hogy nem fog menni.

Azzal felállt és elment valamerre. Egymagamban nézelődtem tovább a kviddics pályán, mikor megláttam Iwan-t közeledni.

Szépen lassan felbaktatott a lépcsőkön aztán leült mellém.

-Van bármi előre lépés az ügyben? -Kérdeztem tőle, de nem reménykedtem túlzottan. Ha Lucius nem talált még semmit, akkor nem valószínű, hogy majd pont ő fog.

Iwan megrázta a fejét.

-Csak gondoltam jól esne egy kis társaság. -Vonta meg a vállát. -Olyan egyedül üldögélsz itt.

-Valóban... Azt hiszem miattam ment szét a baráti társaságunk. -Csúsztattam a szemeim elé a kezemet.

Nyilván ez az én hibám. Ha Flintet választom akkor a barátaink most is az eddigihez hasonlóan összetartanak. Most meg...

-Már miért lenne a te hibád? -Szakított félbe értetlenül haragosan Iwan.

Kicsit megijedtem a hirtelen haragjától. Még azt hiszem sosem láttam igazán idegesnek.

-Hát ez az egész. Hogy nem Flintet választottam, hogy szépen lassan mindenki távolodik egymástól...biztosan érted. -Pillantottam rá féloldalasan.

Iwan bólogatott aztán az arcát simogatva elkalandozott a gondolatai között.

Sok időbe telt mire megint megszólalt.

-Figyelj Athena... Nemtudom mi van a múltaddal, és azt sem tudom mi lesz, ha kiderül majd, de sose legyél olyanokkal akik képesek bántani csak azért, hogy a kedvükben járj. Érted? -Azzal az aranyos barna szemeivel szinte leszúrt, úgy nézett belém. Biztosan sokszor bántották már. Azok mondanak ilyeneket.