Dementorok

746 48 6
                                    

Vártam hátha még egyszer átjön Malfoy barangolni az erdőben, de nem jött

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Vártam hátha még egyszer átjön Malfoy barangolni az erdőben, de nem jött. Így hát elfoglaltam magam idebennt a házban.

Rendbe szedtem a szobámat és igyekeztem eléggé kiélvezni azokat a dolgokat amik a Roxfortban nem lesznek.
Ilyen például a kádban fürdés mivel az csak a prefektusok fürdőjében van.
Mi diákok tusolókban fürdünk.

Flint mesélte milyen illatos fürdőket tud venni a hatalmas medence nagyságú kádban.

A zene is csak ritkán megengedett mivel zavarhat másokat a tanulásban vagy pihenésben. Többek között csak a nyertes kviddics meccsek után szól a régi elvarázsolt rádió amit az egyik diák csempészett be.

És persze azért is hálás voltam hogy két és fél hónapig úgy aludhattam, hogy nem hallottam Pansy horkolását.

Végig simítottam a gyönyörű ruhákon amik többségét nem fogom hordani amíg vissza nem jövök.

Két nagyobb bőrönd és egy kisebb bőr táska állt a rendelkezésemre.
Az egyiket tele pakoltam csupa Roxforti egyenruhával, könyvvel és pennával.
A másikba azok a holmik kerültek amiket a Roxmorts-i kiránduláskor akarok hordani vagy használni. Többnyire utazó köppenyek, nadrágok, csizma és ezekhez hasonló hétköznapi dolgok.

A szörnyek szörnyű könyvét dublán leszíjjazva tettem el a bőröndömbe, nehogy kárt tegyen valamiben.

Elnyúltam az ágyamon és behunytam a szemem. Bár lenne valami könnyű módja a nyomozásnak. Az ujjamon forgattam a gyűrűt ami napokkal ezelőtt végeláthatatlan módon melegített. Már úgy hozzászoktam, hogy rajtam van, hogy azokon az alkalmakon kívül mikor felmelegedett észre sem vettem, hogy hordom.

A bőröndöt még így is rázta a könyv amit kitudja melyik tanár akart, hogy beszerezzünk. Felálltam, mert már nagyon idegesített és nagyot rúgtam a táskába, mire végre elhallgatott.

Mindenem megvolt már. Csupán arra vártam, hogy teljen az idő és elindulhassunk a Kings Cross állomásra. Egyenlőre egy egyszerű barna ruha volt rajtam ami alá, mivel szeles volt az idő egy hosszú ujjú vékony inget vettem fel, aminek a gallérja kilógort a ruha alól.

Az utolsó pillantokat arra használtam itthon, hogy bebarangoljam a lakást.
Igyekeztem a szobát minnél nagyobb rendben hagyni és azokat a könyveket amiket nem sikerült befejezni szintén elcsomagoltam magammal.

Az ágyamon ülve különböző stratégiákon törtem a fejemet, hogy mégis hogyan tudnám kinyomozni a gyűrű párjának tulajdonosát.
Ekkor hívott magához Marietta, hogy végre elindulhassunk.

Nagy levegőt vettem mielőtt belékaroltam, ezzel felkészülve a pillanatnyi helyváltoztatásra.
Erősen behunytam a szemem és vártam, hogy a villódzás abbamaradjon.

Mikor kinyitottam a szemem már megint gomolygó gőz ölelte körbe a búcsúzkodó családokat. Még bőven volt idő az indulásig, de én inkább elköszöntem Mariettától és elindultam a csomagjaimmal helyet keresni magamnak a kocsikban.

Fuss, ha tudszWhere stories live. Discover now