Callie

68. A második próba

– De hát azt mondtad, már rég kitaláltad a titkot! – szólt szemrehányóan Hermione. Mint kiderült, az első próbán megszerzett tojást a víz alatt kellett kinyitni, hogy felfedje a titkát.

– Halkabban! – intette le Harry. – Van még néhány homályos részlet... 

A bűbájtanterem leghátsó zugában ültünk, négyen egy közös asztalnál. Órai feladatul azt kaptuk, hogy gyakoroljuk a begyűjtőbűbáj ellentétét – a távtaszító bűbájt. Hogy elkerülhetők legyenek a teremben ide-oda röpködő tárgyak okozta balesetek, Flitwick professzor egy–egy rakás kispárnát osztott ki a csoport tagjainak, mondván, hogy azzal gyakoroljunk. Sajnos a gyakorlat nem igazolta elképzelését. Neville ugyanis olyan rosszul célzott a bűbájjal, hogy a kispárnák helyett rendszeresen súlyosabb dolgokat távtaszított el – többek között magát Flitwick professzort.

– Szálljatok már le egy percre arról a nyomorult tojásról! – sziszegte ingerülten Harry, miközben a professzor rezignált arccal elröppent mellettünk, hogy aztán egy könyvszekrény tetején landoljon. – Most nem a tojás az érdekes, hanem Piton és Mordon...

Ezen az órán nyugodtan beszélhettünk bármilyen bizalmas témáról, mivel a többiek olyan remekül szórakoztak, hogy eszükbe se jutott hallgatózni. Az elmúlt fél órában Harry fojtott hangon elhadart részletekben beszámolt éjszakai kalandjáról.

Épp visszafelé tartott a prefektusi fürdőszobából, mikor a Tekergők Térképén megpillantotta Mr. Kupor nevét Piton szobájánál. Harry úgy gondolta, kideríti, miben sántikál Mr. Kupor, csakhogy rálépett egy trükkös lépcsőfokra, ennek következtében kiesett a kezéből a tojás, majd a térkép is.

A következő pillanatban megjelent Frics, Piton, majd Mordon, aki természetesen átlátott Harry láthatatlanná tévő köpenyén. Piton, miután észrevette a Tekergők Térképét Harryt kezdte gyanúsítani, Mordon pedig Pintont gyanúsította, hogy el akarja tenni Harryt láb alól.

– Piton azt mondta, Mordon is átkutatta a szobáját? – suttogta csillogó szemmel Ron, miután egy pálcasuhintással távtaszított egy kispárnát (ami aztán szépen leverte Parvati süvegét). – Ez nagyon érdekes... szóval Mordonnak nem csak Karkarovot kell szemmel tartania, hanem Pitont is?

– Hogy kell-e neki, azt nem tudom, de hogy szemmel tartja, az biztos – felelte Harry, s közben szórakozottan megpöccintette pálcáját, aminek következtében párnája lustán lepottyant a földre. – Mordon valami olyasmit mondott, hogy Piton csak azért lehet a Roxfortban, mert kapott Dumbledore-tól egy második esélyt...

– Micsoda? – hüledezett Ron, s a következő párnát a csillár érintésével a tanári asztalra küldte. – Harry... lehet, hogy Mordon azt gondolja, Piton dobta be a neved a Tűz Serlegébe?

– Ugyan már, Ron – legyintett Hermione. – Nem emlékszel? Egyszer már meggyanúsítottuk Pitont, hogy merényletet tervez Harry ellen. A végén kiderült, hogy éppen ő mentette meg Harry életét.

Miközben beszélt, távtaszított egy párnát – az átrepült a termen, és abban a ládában landolt, ahova a feladat szerint valamennyiünknek célozni kellett.

– Nem érdekel, mit mond Mordon – folytatta Hermione. – Dumbledore tudja, mit csinál. Akkor is igaza volt, amikor felvette Hagridot meg Lupin professzort, pedig nekik aztán nem sokan adnának munkát. Biztos, hogy Piton is megérdemli a bizalmat, akkor is, ha egy kicsit...

– ...gonosz – fejezte be a mondatot Ron. – Jól van, akkor szerinted miért kutatja át Piton szobáját minden feketemágus-vadász, aki erre jár?

Hermione eleresztette a füle mellett a kérdést, helyette feltett egy másikat

– Miért tetteti betegnek magát Mr. Kupor? Elég furcsa, hogy a karácsonyi bálra nem tudott eljönni, de éjszaka beosonni a kastélyba, azt tud.