A sok fájdalom ellenére amit okoztál nekem voltak boldog közösen töltött perceink. Igaz néha nem viselkedtél úgy,mint ahogy kellett volna,de nem gond. Talán a mi kapcsolatunk ettől olyan tökéletes. Attól,hogy még a sok szenvedés után is képesek volt...
Reggel egyedül keltem így miután felöltöztem lementem. A ruhám ez lett:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lent ettem majd rá írtam Danny-re. Mióta Kook-ék itt vannak nem is írt. Talán tudja? Hiába írtam neki és konkrétan zaklattam nem válaszolt. Remélem nincs semmi baja. Kaja után megint rám jött a rosszul lét így mentem kiadni a nem rég elfogyasztott ételemet a WC-be. Idegesen mostam meg a fogam és szaladtam el otthonról egyenesen egy patikába. Vettem három terhességi tesztet majd azokat a táskámba rejtve ugyan olyan tempóban rohanni kezdtem haza. Szerencsére senki sem kérdezett vagy állított meg, sem otthon, sem az utcán. Gyorsan felmentem a fürdőbe és megcsináltam mind a hármat, majd köröm rágva vártam meg azt a pár percet..és...mind negatív lett. Örömömben sírva fakadtam és azt hittem enyém a világ. Nagyon örültem,hogy nem vagyok terhes. Remélem Kook is örülni fog.
--time skip--
Este fele a srácok hulla fáradtan haza értek, így szerintem nem lepek meg senkit ha azt mondom inkább rendeltünk. Kajálás közben kibeszéltük mindenki napját, én csak annyit mondtam,hogy egész nap unatkoztam. Blake és Max kérdezték miért szaladtam el itthonról olyan gyorsan majd utána azonnal fel,de csak azt mondtam,hogy friss levegőre volt szükségem.
-Kim minden oké?-kéredezte NamJoon.
-Igen Namie jól vagyok.-mosolyogtam.
-Biztos? Idegesnek tűnsz.-mondta Suga.
-Figyu szívem, szeretném ha a srácokkal együtt tudnánk meg a hírt. Szóval terhes vagy vagy sem?-kérdezte félve Kook. Látni kellett volna mi történt az emberekkel. Mindenki egyszerre felordított,hogy mi van?! Majd vissza ültek a helyükre és feszülten várták a válaszom.
-Azért rohantam el,hogy terhességi tesztet vegyem. Vettem hármat...majd mrgcsináltam..és mind a hátom negatív lett.-suttogtam.
-Tényleg?-kérdezte szomorúan Kook.-Én örültem volna neki. A fiúk is, a lányok is, az ARMY is plusz mi ketten is imádtuk volna nem de?
-De.-kuncogtam fel.-Csak tudod félek...
-Miért?-kérdezte Tae.
-A félelemhez nem kell ok. A félelem egy érzés amit mindenki érez..és hát szerintem megérthető miért félek a terhességtől. Anyám, apám, az ARMY és az,hogy fiatal vagyok. Ha ennyit mondok...akkor szerintem elmondtam mindent.
-A félelem egy pajzs, életben tart bennünket.-szólalt fel bölcsen J-Hope, mi pedig felnevettünk.
-Úgy úgy.-kuncogtam.
-Fiatal vagy. Attól félsz a legjobban igaz?-kérdezte Jin.
-Igen..meg attól,hogy nem leszek jó anya.
-Ilyet ne is mondj. Felettünk is úgy anyáskodsz,hogy néha le tudnálak csapni.-nevetett Jimin.
-Igaza van! Ha nem tudtam aludni mindig mellém feküdt és addig maradt ott velem míg én el nem aludtam hiába volt hulla fáradt.-szólalt fel Tae.
-Velem mindig főzött és nagyon nagyon finomakat!-mondta Jin.-Plusz ha én nem tudtam aludni mindig olvasott nekem recepteket vagy csak szimplán a főzés tudományáról.
-Nekem egy csomószor segített dalt írni és ha én nem tudtam aludni akkor neki állt felolvasni nekem a még készülő félben lévő dalszövegeket.-mosolygott Nam.
-Nekem mindig énekelt mikor nem tudtam aludni, plusz anyukám barátnőjének a lányának mesét mesélt!-mondta Chim.
-Velem állandóan jött a tánc próbákra mikor meg kértem rá és ha én nem tudtam aludni akkor simogatta a hátam. -mondta Hobi.
-Nekem a fejem simogatta! Vagyis pontosabban a hajam és közben elmesélt egy-egy vicces történetet ami az nap történt vele.-mondta Suga.
-Én mindig sikoltoztam ha egy pókot láttam ő meg simán oda jött és megfogta majd arrébb tette. Ja és ha este nem tudtam aludni akkor általában oda adta kedvenc maciját ami miatt ő mindig tudott aludni és az a maci elvitte a rossz álmait. Utána szegény úgy nézett ki,mint egy zombi.-kuncogott Blake.
-Nekem van egy kedvenc könyvem plusz filmem és ha nem tudtam aludni megnézte velem vagy épp felolvasta az egész könyvet.Mindig akkor hagyott ott, ha már teljes mértékben azt látta,hogy alszom.-mosolygott Max.
-Nekem általában a hasamat simogatta mikor nem tudtam aludni és néha mellé dúdolgatott dalokat ami miatt nagyon könnyen elaudtam.-mondta Alec.
-Mindannyiónkat betakartál és puszit hintve a fejünkre hagytál békésen aludni.-mondta Jimin.
-Nekem már avval nagyon sokat tett,hogy velem volt és szeretett, még annak ellenére is ami volt SeWon-nal.-nyomott egy puszit az arcomra Kook. Én csak lehajtott fejjel hallgattam amiket mondtak.
-Velem minden egyes hülyeségben benne volt és tudom,hogy még most is benne lenne ha nem kellett volna elköltöznöm Svájcba.-hallottam meg egy régen nem hallott hangot. Felkaptam a fejem és megpillantottam Ian-t, mellette Dom-mal és Richie-vel. Teljesen lefagytam és még a levegőt is ritkázva vettem.
-Nekem állandóan ott volt ha bajom volt. Sosem hagyott magamra és még ha elhidegültünk is a legjobb barátom vagy.-mondta Dom könnyes szemekkel.
-Már egy jó ideje nem beszéltünk, de Kook felkeresett minket és elmondta,hogy itt vagy így jöttünk meglátogatni picúr és hoztuk Ian-t is. Emlékszem mennyiszer vigyáztál Casie-re mikor nem voltunk otthon. Mindig hallgattam utána,hogy miért nem te vagy az anyukája. Veled annyira jól el van és nagyon értessz hozzá. Szóval ne mondd nekünk,hogy rossz anya leszel mert evvel a lendülettel váglak nyakon.-mondta én pedig könnyekkel küszködve nevettem fel,majd keltem fel és rohamoztam meg őket. 4-es ölelés lett belőle én pedig csak hangosan sírtam.
-Sajnálom,hogy nem beszéltünk srácok.-suttogtam miután elváltunk egymástól.-Hiányoztatok.
-Te is hiányoztál Hugi és nem csak a te hibád,hogy nem beszéltük, viszont mi is sajnáljuk.-mondta Dom.
-Főleg én. Mennyi ideje is?-gondolkodott el Ian.
-4 éve.-mondtam helyette.
-4 éve nem beszéltem veled,mert rengeteg volt a tanulni valóm, szóval nagyon sajnálom. Kérlek ne haragudj rám.
-Sosem tudnék rád haragudni I.-kuncogtam miközben becenevén hívtam. Mindenki itt maradt és boldogok voltunk. Együtt volt az egész család..már csak a lányok hiányoztak innen. Olyan éjfél körül már nem engedtem haza senkit így mindenki itt aludt, Én Kook-kal osztoztam a szobán természetesen.-Figyelj Kook.-mondtam neki miközben éppen vettem le a ruháim ugyanis fürdeni készültünk.
-Igen kicsim?-kérdezett vissza miközben bele ült a kádba.
-Nem tudom hogy köszönjem meg. Vissza kaptam a három másik legjobb barátom. Nagyon köszönöm Jungkook-másztam be elé. A hátam a mellkasának döntöttem ő pedig átölelte meztelen hasam.
-Sehogy nem kell megköszönnöd egyetlenem. Nekem te vagy a legfontosabb és akármit meg teszek érted.-bújt bele a nyakamba. Gyorsan lefürdötünk majd mentünk..volna aludni..de Kook-nak bajai voltak, így csak egy kis ágy torna utána feküdtünk le aludni. Boldogan ás gyorsan szívott magába az álmok világa.
