A sok fájdalom ellenére amit okoztál nekem voltak boldog közösen töltött perceink. Igaz néha nem viselkedtél úgy,mint ahogy kellett volna,de nem gond. Talán a mi kapcsolatunk ettől olyan tökéletes. Attól,hogy még a sok szenvedés után is képesek volt...
Másnap reggel én keltem legkésőbb és ahogy felöltöztem leszenvedtem magam.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mosolyogva néztem a kislányt ahogy éppen TaeHyung-gal és Jungkook-kal együtt esznek miközben nevettek. Észre sem vettek de ez nem is volt baj. Elgondolkodtam azon,hogy milyen apuka lesz mindannyiójukból és rájöttem,hogy tökéletes. Mikor befejezték az evést én addigra már a nappaliban ültem és közben rajzoltam. A kávémat már rég megittam és ettem is.
-Mit csinálsz?-pattant mellém a kislány én pedig felé mutattam a rajzomat.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Ezt.
-Szépen rajzolsz.-mosolygott fel rám.
-Köszönöm.-simogattam meg a fejét.
-Képzeld Tae és Jungkook bácsival sokat nevettem.
-Bácsi?-kuncogtam fel.
-Anyu azt mondta ezt mondjam nekik.-nevetett ő is.
-Az szép.-mosolyogtam.-Ők hogy fogadták?
-Kinevettek de aztán beletörődtek.-dőlt rá a vállamra.-Kim?
-Igen?
-Lerajzolod nekem ezt?-mutatott egy képet ami a falon volt. Az én rajzom volt kirakva és bekereteztetve.
-Persze.-evvel belekezdtem és egy jó idő múlva de befejzetm. A végére HaNeul már nem volt velem. Sőt..igazából mikor elkezdtem már lelépett Tae-hez és Kook-hoz. De hát mindegy.-HaNeul!-szóltam neki ő pedig alig fél perc múlva mellettem ült.-Kész a rajz. Tessék.-nyomtam a kezébe.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Köszönöm.-ölelt magához
-Alap.-mosolyogtam és öleltem vissza.
-Megyek megmutatom mindenkinek.-evvel elrohant. Nem sokkal később el mentek mert az autót elvitték szervízbe Jin pedig haza vitte őket. A fiúk fáradtan ültek a kanapén és lihegtek. Nevetve vágtam le melléjük magam.
-Na skacok? Csak nem elfáradtatok?
-De nagyon.-bújt hozzám V. Jungkook felpattant majd felrohant. Nem tűnt mérgesnek de utána mentem.
-Minden oké?-kérdeztem az ágyamon ülő barátomat.
-Nem...É..Én..sajnálom...de..SeWon-t nehéz elfeljtenem... Mostanában mindig csak rá gondoltam hiába voltam veled. Kérlek Kimmy ne haragduj..de időt szeretnék kérni. Nem tudom mennyi idő lesz ez...de majd szólok ha készen állok rád..-rám sem nézve mondta. Könnyekkel a szememben néztem rá.
-Rendben..szólj ha készen állsz.-ekkor rám nézett. Hallatszódott a hangomon,hogy sírok és gondolom ezért nézett rám.
-Ne sírj kérlek.-mondta de egy kicsit elcsuklott a hangja.
-Vissza költözöm Suga-hoz.-erre csak bólintott én pedig kimentem és az újdonsült szobámban sírva rogytam össze YoonGi ágyán. Ott sírtam nem tudom hány órán keresztül de egyszer csak betoppant a szobatársam és ahogy meglátott letett az ágyra,hogy megnyugtasson. Mikor fogjuk rá össze jött neki megkérdezte mi a baj..én pedig elmeséltem neki mindent.
-Megölöm.-kelt volna fel mellőlem de én vissza rántottam és csak hozzá bújtam.
-Ne hagyj itt kérlek.
-Rendben van. Menj el fürdeni utánad elmegyek én is utána alszunk rendben?
-Rendben.-szipogtam. Ez megtörtént és utána ahogy mondta aludtunk is. Mindketten a saját ágyunkon. Egy idő után Yoon bealudt én pedig halkan sírni kezdtem és álomba sírtam magam....
