Csak egy álom... (BTS ff) /BEFEJEZETT

28.rész

-Kedves utasaink. Kérjük csatolják be az öveiket mert lassan megkezdjük a leszállást Florida-ba.-mondta a izé..nem tudom mi a neve de pont ő. Bekötöttem magam utána megfogtam V kezét...ilyenkor mindig félek. Tae megszorította a kezem és csak akkor engedte el amikor leszálltunk. Megfogtuk a cuccainkat majd kerestünk egy szállodát. Egy négyes szobát vettünk ki meg egy ötöset.  Első szoba: Én, Nam, Jimin, Kook és V. Másik szoba: Jin, Dom, J-Hope és Suga. Én voltam az ablak felől, az mellett Nam ágya, utána Kook-é, majd Jimin-é és Tae-é. Betettem a bőröndöm az ágyam alá majd levágtam magam,hogy kicsit pihenjek.

-Minden oké?-kérdezte Namie.

-Aham csak fáradt vagyok egy picit.

-Szerintem mindenki az.-mosolygott rám.-Mikor akarunk indulni?

-Nem tudom. Nekem nyolc. Hívjuk át a többieket és beszéljük meg.-erre bólintott és Jimin azonnal szaladt,hogy hívja őket. Mikor ide értek Suga levágta magát mellém az ágyamra. 

-Na. Hobs. Mikor akarsz indulni?-kérdezte V.

-Felőlem már mehetünk most is. Persze csak ha mindenki benne van.

-Én benne vagyok.-feküdtem rá Suga hasára.

-Nananananana.-pattant fel Kook és bújt be mellém,így ő Yoongi mellkasára feküdt.

-Mi van féltékeny vagy Kuksi?-kérdezte nevetve az alattam fekvő fiú.

-De az vagyok.-ölelt át barátom. Felnevettem és megsimogattam a karját.

-Na de srácok induljunk. Hozzátok a levelet. Indulunk!-pattant fel Namie. Mindenki boldogan indult el.

-Öhm...fiúk..mivel megyünk?-kérdeztem.

-Még tegnap lefoglaltam egy kis buszt.-mondta Nam mire bólintottam és mentünk is. Megfogtam a cuccokat amiket a kislánynak viszek és bepattanva az autóba boldogan indultunk el. Nem kellett sok idő és oda értünk.

-Várjatok! Álljunk meg itt!-mutattam a mellette lévő házra.-Először megyek én és azt mondom Kim-et keresem. Aztán ha kijön akkor ti is jöttök oké?-mindenki bólintott. Jin megállt ott ahol mondtam és én meg kiszálltam. Félve becsöngettem és utána vártam. Egyszer csak egy szökés barna hajú alacsony nő jött ki. Kicsit pufi volt de kedvesnek tűnt.-Jó napot! Kim-et keresem! Itthon van?

-Szia. Igen itthon van. A barátnője vagy?

-Igen.-mosolyogtam.

-Kihívjam?

-Igen kérem szépen.-a nő mosolyogva bólintott majd bement és nem sokára a toló székes lánnyal jött ki. Bekönnyeztem én is meg ő is.-Szia Kimmy.-mosolyogtam rá.

-Szia.-mondta meglepődötten. Kinyitották neki a kaput én azonnal oda szaladtam és megöleltem. Mindketten elkezdtünk sírni.

-Hoztam neked meglepiket.-mosolyogtam miután elengedtem. A fejemmel intettem a fiúknak és ők azonnal kipattantak majd hozzánk rohantak.

-Úristen!-kapta arca elé a kezét. Rápillantottam anyukájára és ő is sírt.-Sziasztok. É..Én nem tudok mit mondani.-mondta nehezen a sírástól.

-Istenem de édes vagy ne sírj.-bújt hozzá V mire a lány lefagyott.

-Tudjátok mit? Gyertek be.-mondta anyukája. Bementünk és bent oda adtam a lánynak a rajzokat meg a levelet. A rajzokat látva ismét sírva fakadt.

-Köszönöm.-mondta.

-Ne köszönd meg. Olyan aranyos vagy úristen!-nyomtam össze az arcom. Egy csomó ideig beszélgettünk, képeket csináltunk és vele voltunk. Anyukája csinált nekünk enni így ettünk is. V nagyon sokat játszott Amaya-val is.Nagyon megkedveltük ezt a kislányt. Nagyon aranyos és nem érdemelte ezt a sorsot. Kicsit meg is könnyeztem néha és akkor Kook mindig megnyugtatott. Általában avval,hogy átkarolta a derekam és simogatni kezdett.

-A..Akkor ti most együtt vagytok?-kérdezte Kimmy,mire Kook bólintott egy nagyot miközben mosolygott.

-De ne mondd el senkinek.-kacsintott rá. A lány elmosolyodott majd bólintott.

-Lakat a számon.-ezek után még egy kicsit nála voltunk utána a fiúk adtak neki aláírást plusz egy egy puszit meg ölelést és utána haza mentünk. Otthon neki álltunk fürdeni enni majd aludni.