megint menekülsz | kji✔

Prológus

A zene felgyorsult ütemére azonnal reagált a testem. A tükörben láttam ugyan, hogy már nem a koreográfia szerint táncoltam, de cseppet sem érdekelt. A mögöttem táncoló fiút nem láttam, de sejtettem, hogy különösebben ő sem foglalkozik vele.

Egyik lábam a másik után és szinte már hallottam a lihegését a nyakamban. Teljesen magával ragadt a hév és már tudtam, hogy nem tudok tovább uralkodni magamon.

Erős kezei a derekamnál fogva húztak közelebb a csípőjéhez. Akkor már biztos voltam benne: elvesztettem az önkontrollt a szívem és a testem felett is.

A zene hirtelen véget ért és abban a pillanatban ő egy határozott mozdulattal maga felé fordított. Kezeim a mellkasán landoltak és szinte azonnal elvesztem a szemei varázsában.

Mindketten fáradtan pihegve bámultuk egymást. Tekintetem telt ajkaira vándorolt, amitől akaratomon kívül a számba haraptam.

A következő pillanatban megszűnt körülöttünk az idő, amikor szája megtalálta az enyémet.

Követelőzve, de közben gyengéden csókolt, amire ha akartam se tudtam volna nem reagálni.

Szenvedélyesen visszacsókoltam és a nyakát átkarolva megszüntettem a maradék távolságot is közöttünk.

Nem lenne szabad ezt csinálnunk. Nem lenne szabad, hogy ennyire élvezzem meleg ajkait az enyémen.

De abban a pillanatban számomra csak ő létezett, és tudtam, hogy az érzés kölcsönös. 

Sziasztok!

 Ez lenne az én első fejezetem, az első wattpaden publikált művemből. Remélem tetszeni fog nektek :) Néhány tudnivaló a történettel kapcsolatban: a történet valamikor a 2020as években játszódik, nem feltétlenül történt meg néhány múltbeli esemény, mivel ez egy fanfiction bármi megtörténhet. Az első néhány fejezet külső szemszögből lesz írva, amíg nem találkozik össze a két szál. Utána pedig majd leginkább Sanei szemszögéből olvashatjátok a történetet, időnként pedig Nonojéból. 

Hamarosan érkezem a valódi első fejezetből. Addig is hallgassatok Exot-t és legyetek vidámak.

Csók: Szeszih