Boldogság vagy fájdalom?-Chanbaek[Hun]

21.rész

Kim Jongdae szemszöge

Egy óriási koppanásra ébredtem föl. Kinyitottam a szemeim és láttam, hogy Xiu állt fel a földről.

- Mit csi-ah a fejem! - kaptam a fájó ponthoz.

- Sokat ittál. - mondta.

- Nem én, hanem te. Mit csináltál az előbb? - érdeklődtem, miközben feltornáztam magamat ülő helyzetbe.

- Mint látod eléggé az ágy szélén vagy. Én pedig megakartam fordulni, hogy elférjek, de helyette a földön kötöttem ki. - Mondata végén hangos nevetésbe törtem ki, mire hátra lökött és ráült a lábaimra. - Ki engedte meg, hogy kinevess? - próbált komoly lenni, de láttam rajta, hogy legszívesebben Ő is elröhögné magát.

- Én! - mutattam magamra.

- Te~! - kezdett el csikizni.

- Ne-he! Neh! - csapkodtam a kezemmel hol a mellkasát, hol a kezét. - Fej-hezd be-he!

- Nem hallom. - mosolygott a szenvedésemen. Ó, hogy az a!

- Kéh-lek!

- Tessék. - engedett el.

- Béna vagy, tudtad? - nevettem, Ő pedig megint az oldalamat kezdte el piszkálni. Megpróbáltam lelökni magamról, de nem jött össze így inkább én is próbáltam csikizni. Az sem sikerült. Hmmm... van egy jó ötletem... - Aú! - ordítottam fel a nevetésem közben és Ő egyből elengedett.

- Baj van?

- Fáj a lábam. - mutattam a „fájó" lábamra.

- Istenem! Bocsáss meg, biztos azért fáj, mert rátérdeltem vagy valami. - pattant le rólam és én ezt kihasználva, fordítottam magam alá. - Mit csinálsz? Pihentetni kéne vagy... - akadt el egy pillanatra, mikor meglátta ördögi mosolyom. - Neked nem is fáj! Te~! - megakart fordítani, azonban én nem hagytam és próbáltam visszalökni. De mivel Ő többet jár edzőterembe, mint én, ezért könnyen visszafordított. Megfogta mindkét csuklómat és a fejem mellé nyomta kezeim. Mélyen a szemeimbe nézett, miközben rendeztük a légvételünket. Meguntam ezt a „csak nézzük egymást és nem csinálunk semmit", ezért felhajoltam hozzá, hogy egymás ajkaira tapadhassunk. Bele akartam túrni a hajába, hogy közelebb érezhessem magamhoz, de nem engedte el a kezemet. Sőt a szabadulós akcióm miatt, erősebben fogta a csuklómat. Így vagyunk? Legyen! Fellöktem a csípőmet és mivel már nem ült rajtam, hanem fölöttem volt, ágyékunk összeért. Bele nyögött a csókunkba és én ezt kihasználva dugtam át nyelvemet. Nem tartott sokáig a dominálásom, mert hamar magához tért és nyelveink heves táncot kezdtek járni. Percek elteltével váltunk el egymástól.

- Már nem is fáj a lábam. Köszi, hogy meggyógyítottál. - pusziltam orrára. Felnevetett, majd leszállt rólam.

- Menjünk, ébresszük fel a többieket. Biztos ők is másnaposak.

- Oké. Megyek Luhanékhoz és Suhohoz. - indultam el.

- Öhm... értékelem a csupasz feneked, de szeretném, ha csak én látnám. - állított meg. Végig néztem magamon és ekkor esett le, hogy egy szál semmiben akartam a többiekhez menni. Jó, tudom Baekhyun ezt szokta csinálni, de én nagyon szégyenlős vagyok. Ez az egyik oka annak, hogy nem mutattam meg a felsőtestem a rajongóknak. A másik ok pedig... nincs kockahasam.

- Oh, birtoklás mániád van? - fordultam meg, egy széles mosollyal az arcomon.

- Nem. Csak... csak...

- Csak mi? - kulcsoltam össze a kezeimet, nyakánál.

- Visszatudom fogni magam, ha van rajtad ruha, de ha teljesen meztelen vagy, akkor nem tudok uralkodni magamon. - Nem fogta meg derekam, ezzel is a mondatát igazolta.

- Ez nem ok arra, hogy a többiek előtt ne legyek pucér. - haraptam alsó ajkamra.

- Tudod mit? Féltékeny vagyok! Tessék, kimondtam. Most örülsz? - lépett el tőlem.

- Hm... Az én kis Minniem féltékeny. - léptem a gardróbhoz és kivettem Xiumin egyik nagyobb ingjét, majd felvettem magamra. A ruhadarab combközépig ért, ami nekem tökéletesen megfelelt. Még egyszer ránéztem, majd testemet ringatva léptem ki a szobaajtón. Először bekopogtam Hunhanékhoz. Nem jött válasz, vagyis... valaki mozog... nagyon mozog. Jó, nem akarok rájuk nyitni. Már éppen indultam volna meg, amikor hangos hümmögést hallottam. Mintha... mintha valakinek be lenne ragasztva a szája. Azta, ennyire eldurvult a szexük? Bár most, hogy jobban hallom inkább hasonlít segélykérésre, mintsem élvezettel teli hümmögésre. Mit állok még itt? Benyitottam és megláttam Luhant az ágyhoz kikötözve, ragasztóval a száján és az ágy mellett, a földön Sehunt.

- Itt meg mi a szar történt? - rohantam a síró Luluhoz és levettem azt a ragacsot a róla. Feljajdult, de egyből belekezdett a magyarázkodásba.

- B-bedrogozták ésh nagyon nyomulósh volt, elh-elöktem és mosth...! - fejezte be és hangos zokogásba kezdett.

- Baj van? - lépett be Xiumin. - Jesszusom! - rohant oda Sehunhoz. - Mi történt?

- Bedrogozták. A francba már! Nem tudom meglazítani ezt a szart! - mutattam a selyemre.

- Majd én addig menj el az elsősegélydobozért. - Berohantam Luhanék fürdőszobájába és a dobozt felkapva, mentem vissza. Sikerült kiszabadítani Lulut és Ő egyből letérdelt szerelme mellé, meztelenül.

- Lulu, öltözz át, addig mi elintézzük őt, rendben? - ötleteltem.

- Jóh. - szipogott, majd gyorsan felállt és elment felöltözni.

- Segíts bekötni a fejét.

- Hogyan?

- Tartsd a fejét, én addig lefertőtlenítem.

- Így jó? - emeltem meg a maknae fejét. Ő bólintott, elhúzta Sehun haját és egy vattával elkezdte törölgetni a sebet. Mire Luhan visszaért, addigra már megcsináltuk a kötést is.

- Maradjatok vele, megyek, felébresztek mindenkit. - utasított minket Xiumin.

- Megyek veled! - álltam volna föl, de kezét a vállaimra tette, ezzel maradásra bírva engem.

- Nem. Te maradsz velük. - puszilt a homlokomra.

- Miért is?

- Mert egy kicsikét alul öltözött vagy. - mondta, majd kiment az ajtón.

- Ezt meg, hogy értette? - nézett rám furán hyung, aztán végig nézett rajtam és ismét megszólalt. - Ja, már érthető. - kuncogott, de egy pillanat alatt eltűnt a mosolya, mikor ránézett párjára.

- Minden rendben lesz vele, ne aggódj. - simítottam karjára. Kintről hallottam, hogy mindenki felébredt, mert jöttek a „Ne már, hyung! Én aludni akarok~!" és hasonló mondatok. Igen, mindenki szereti a reggeli ébresztőket, de muszáj, mert különben nagyon lusták lennénk. Megint hallottam a szipogást és felkaptam a fejemet. -Ne sírj, nem a te hibád. - Nem válaszolt, helyette törölgette a könnyeit.

- Sajnálom, Lulu. - suttogta valaki.

Sziasztok! Remélem mindenkinek tetszett ez a Xiuchen rész. :3 Most egy ideig más páros(ok) kap(nak) több figyelmet, de, hogy "megnyugtassalak" titeket a Chanbaek párossal is történni fog egy s más. (Nem véletlen raktam idézőjelbe azt a szót.😅😅😅)