Kpop birthday imagine

Seventeen Woozi

Sziasztok. Kicsit rövidke rész, de szerintem így is nagyon sok mindent sikerült belesűrítenem. A sztori maga kész nincs semmi kifejtésre itt szükség, egy kis ipar kritika is került bele, megspékelve egy cég szidással. Csak a szokványos tudjátok. Remélem tetszeni fog, mert nekem nagyon elnyerte a tetszésemet. Jó szórakozást.

~Woozi szemszöge~

-Nem hiszem el, hogy csak azért mert valaki el tud egy normál hangszínen, mondani egy szöveget rögtön azt hiszi, hogy énekes válhat belőle-temettem arcomat kezembe. Csapattagjaim érdeklődve néztek rám várva arra, hogy kifejtsem, hogy pontosan mi is nyomja a lelkem, de kellett pár másodperc mire összeszedtem magamat és képes voltam arról beszélni, hogy mi is történt velem.

-Ma bejött egy lány, aki elkezdett énekelni egy Itzy számot és Lia részénél kinyilvánította, hogy amúgy ő nem tud ilyen magas hangot kiénekelni. Mondom folytassa, majd Yuna magas hangjánál ugyan ez. Erre közölöm vele, hogy az amúgy közel nem magas hang. Ő meg úgy besértődött, hogy hozzám vágott egy mikrofont-ecseteltem a traumákat, amik velem történtek a mai meghallgatás során.

-Oh igen, azt láttam-nevetett fel Seungkwan. S.coups felé intett jelezve, hogy nincs itt az ideje a hülyéskedésnek. A fiatalabb moderálta magát és egy sajnálomat elmotyogva abbahagyta a nevetést.

-Akkor semmi esélyünk egy normális vokalistát találni?-nézett rám Hoshi. Fejemet lehajtva ráztam meg, mire a többiek is együtt érzően pillantottak össze.

-Végül is mire számítottunk egy normális rappert is több hónapba telt megtalálni-szált be a beszélgetésbe Mingyu.-De legalább sikerült-nézte a pozitív oldalát az egésznek ahogy mindig szokta. Tény, hogy hosszas keserves keresgélés után sikerült megtalálnunk két rappert, akik még el is mennek valamilyennek. A képzések során pedig kellő mértékben fejlődnek.

-A táncosokról ne is beszéljünk. Azt hiszik az emberek, hogy azért mert megtanulnak pár kpop táncot úgy ahogy, már rögtön profi táncosok. Aztán ütemet számolni egyik se tud-panaszkodott Dino, mint a táncosok egyik legfőbb trainere.

Mindegyiküknek az utóbbi időben rengeteg dolga adódott, és sajnos nem pont az, hogy a saját zenénkkel foglalkozzunk. A cég kitalálta, hogy mivel mi vagyunk szinte az egyetlen még mindig aktív banda alattuk, nem beszélve a sikerekről amit elértünk, ránk bízzák a jelentkezők szortírozását az új lánybandához. Papíron azért mert megbíznak szakértelmünkbe, de valahol mélyen mind megvagyunk győződve arról, hogy inkább azért, mert nem akarnak ilyennel foglalkozni.

Az egyes alegységek leaderje lett a megbízott azzal, hogy intézzen megfelelő trainereket, a többiek meg azzal, hogy kiképezzék őket. Hogy ez alatt mit csinál a többi felkészítő a cég alatt? Na ez veszett a feledés homályába. Napok óta abban a megtiszteltetésben van részem, hogy nekem kell a lehetetlenebbnél lehetetlenebb jelentkezőket meghallgatnom, akik csak azért mert kedvességből a szüleik behazudták nekik, hogy van egy csöppnyi hangjuk rögtön azt hiszik, hogy jöhetnek is idolnak.

-Holnap még folytatod?-szakított ki Jun gondolataimból. Keserűen felnéztem rá és egy vastag lapköteget hajítottam felé. Jun elkapta még a levegőben és érdeklődve vizslatta, hogy mit is tart a kezében.

-Ez azoknak a jelentkezése, akiket még nem hallgattam meg. Ez nagyjából százötven ember. Ha úgy számolok, hogy napi harmincat tudok fogadni az is még öt nap szenvedés. És valamiért lemerem fogadni, hogy az emberek kilencven százaléka azon a listán-mutattam Jun ölében lévő lapokra-ugyanolyan haszna vehetetlen mint azok akiket eddig hallottam.

Hajamba túrtam gondterhelten és már csak attól, hogy arra gondoltam, hogy mennyire nehéz napok is állnak előttem, minden életkedvem nagyon gyorsan elment. A fiúk hasonlóan érezhettek. Látszott arcukon. Mindegyikünknek tele a hócipője is azzal, hogy mennyire le lettünk ezzel terhelve. Nem beszélve arról, hogy nem is ez a feladatunk is mindegyikünk foglalkozna szívesebben a saját zenénkkel. Például ott van a rakat tag akinek a szólójáról még semmit nem lehet tudni, de ahelyett, hogy dolgozhatnának a számaikon, az önjelölt idolokal kell törődniük.