Seventeen Hoshi

135 9 0
                                    

-Egy fogadást ajánlok neked T/N-jelent meg előtted a vigyorgó Soonyoung. Szem forgatva néztél rá, már előre félve attól, hogy már megint milyen eszement ötlettel áll elő a fiú.

A kapcsolatotok eléggé komplikált, kezdve azzal, hogy lehetséges, hogy nincs is. Te négy hónapja kezdtél a Pledis entertanimnentélnél mint táncos, ezzel egyidőben pedig lettél Hoshi ősellensége. Mint a legjobb táncos a cég alatt, meglehetősen bántotta az egóját, mikor téged is elkezdtek ajnározni a tánctanárok. Ezzel megsértetted konkrétan a területét, amit a fiú nem kezelt jól.

Ott ahol lehetett beléd kötött. Minden mozdulatodat vizsgálta, nyomon követte és ahogy lehetett ki is javította szóvá tette. A cégnél bent már mindenki unta a balhéitokat, de egyszerűen képtelenek voltatok leállni. Folyamatosan öldököltétek egymást. Kezdve azzal, hogy ő egyszer elvette a cuccaidat, míg te zuhanyoztál, addig, hogy te fogtad és a képébe öntöttél egy egész palack vizet. Egyértelmű volt köztetek az utálat, szinte tapintani lehet.

Azonban nem is olyan rég fordulni kezdett a kocka. Nem mondom azt, hogy minden gyökeresen megváltozott, azonban még is történt egy kis csavar. A fiú amikor elkezdett téged csesztetni, beletett egy kis romantikát. Mikor beszólt neked, úgy érintett meg. Amikor tánc előtt nyújtottatok, magadon érezted a tekintetét, azonban mikor felé néztél ő csak szemét forgatva elment. Tudtad, hogy ez már több, mint szimpla utálat, de nem tudtad, hogy hányadán is álltok.

Tegnap viszont kicsit biztosabb lett a dolog, mikor is a próbaterembe, ahol csak ketten voltatok, este, gyakorolni a táncot, fogta magát és megcsókolt. Ez elég konkrét jelzése volt annak, hogy mégpedig köztetek több van, csakhogy után semmit nem említett erről, sőt ugyanolyan semlegesen viselkedett veled mint máskor, a mai forgatás során is. Egészen az előző mondatig.

-Nem vagyok rád kíváncsi. Eddig is levegőnek néztél kérlek szépen a továbbiakban is ezt tedd-intettél miközben, hogy nyomatékosítsd mondandód a telefonodat elővetted. Hoshit azonban nem ebből a fából faragták, mikor elutasítottad, nem kezelte jól. A telefont elvéve, fordított magával szembe.

-T/N olyan naiv vagy hogy azt hiszed, hogy ez választható volt-ingatta a fejét feléd hajolva. A düh elöntötte a testedet és legszívesebben elhúztál volna, de közelsége miatt, annyira zavarban voltál, hogy meg se tudtál mozdulni. Kénytelen voltál végighallgatni.

-Mit találtál ki?-tértél rá a tárgyra, hogy a lehető leggyorsabban megszabadulj tőle. Hoshi arcán egy széles mosoly terült el.

-Fogadok, hogy a nap végére elérem, hogy belém szeress. Sőt te magad fogod ezt nekem mondani-kekeckedett. Arcod pipacsvörös lett, de nem tudtad pontosan, hogy azért mert kompromittáló volt, amit mondott, vagy mert valahol sejtetted, hogy igaza van.

Nem hagyhattad, hogy ennyire könnyen kaphatónak látszódj, azt meg végképp nem akartad, hogy megtudja, mennyire oda vagy érte. Próbáltad leplezni zavarodat, ezért összevissza néztél csak pont a fiú szemébe nem. Egy ideig elviselte, hogy ezt csinálod, azonban, mikor megunta megragadta álladat és maga felé fordította arcod.

-Na mit válaszolsz?-tette fel a kérdést. Ha eddig zavarban voltál a továbbiakra külön szót kéne kitalálni. A lehető leggyorsabban meg akartál tőle szabadulni, így csak esetlenül bólintottál,. Közelsége miatt nagyon másra nem is voltál képes.

-Ezt a választ akartam hallani-vigyorgott elégedetten. Szerencsédre ezután el is lépett előled, ami által újra normálisan tudtál levegőt venni. Hoshi nevetve ment az ajtóhoz, de mielőtt még elment visszafordult.

-Ne is próbálkozz, úgy se fogsz nyerni-vigyorgott, majd kacsintott rád. Ezután pedig végleg magadra hagyott a gondolataiddal.

Hitetlenül bámultál magad elé, nem hitted, hogy egy ennyire gyerekes dologba sikerült magával belerángatnia. Nem mellesleg még te is sejted valahol mélyen, nem nagy az esély arra, hogy te nyerjél. Rajtad kívül nincs is olyan más eszement ember, aki belemenne ebbe, a reménytelen fogadásba. Te még is megtetted, ilyen a te szerencséd.

Kpop birthday imagineWhere stories live. Discover now