Kpop birthday imagine

Stray kids Hyunjin

Az életed a valóra vált álom, de tényleg. Minden amit egész életedben remélni mertél, már meg is történt veled, pedig alig vagyok túl a húszas éveiden.

Kiskorodtól kezdve a kpop idolokért rajongtál. Magával ragadott a csillogás, a hatalmas felhajtás ami van körülöttük, a mindig tökéletes kinézet. Az az elkötelezettség, a barátságok amik születnek. Mindegyiket imádod. Mivel a Twice volt az első lánybanda amit elkezdtél stannelni, meg ők lettek végül a kedvenceid is. Világ életedben a JYP hez akartál kerülni idolnak. Ami sikerült.

Vért izzadtál, mert hát a legnagyobb cégek egyike és nem könnyű oda bejutni. Órákat gyakoroltál napi szinten iskola után, hogy biztosítsál egy helyet. A bemutató napján majdnem összeestél. Eleinte az idegtől, később attól a hírtől, hogy bejutottál. Hatalmas teljesítmény volt ez számodra. Napokig csak erről tudtál beszélni mindenkinek, folyton dicsekedtél ezzel.

Utána megkezdődhetett a nehezebb része a trainerkedés. Mikor oda kerültél, nem sokkal utána debütált az Itzy. Tudtad, hogy rengeteg idő mire még neked el jön az esélyed. Végtére is, nem minden másnap lesz debütáltatva banda egy cég alatt. Hosszú ideig volt ez a reménytelen helyzet. Nem tudtad, hogy mikor áll össze végre a banda.

A lányok jöttek mentek melletted. Volt aki megunta a hosszú gyakornokoskodást, elment és előbb is debütált mint te. Azonban te nem adtad fel, ami meg is térült, mert hosszú három év után bejelentették, hogy debütálásra kerül az új banda. Amiben te is helyet kaptál. Életed második legboldogabb napja lett ez, az első egyértelműen az mikor felvettek oda.

Már így minden tökéletesnek tűnt az életedben, de jött az utolsó utáni szerencse az életedben mégpedig Hwang Hyunjin. A Stray kids is hatalmas kedvenc bandád, mint szinte minden banda a cég alatt. A tagokkal trainerkedésed alatt ismerkedtél meg. Mivel én is rapper vagyok, a rap linenal rengeteg időt töltöttél. Ez alatt melegedtél össze Hyunjinnel. Elsőnek csak a nagyon szoros barátságnak tűnt ami köztetek volt. Azonban egyik este, mikor a táncot gyakoroltad és a karjaiba estél, megváltozott az egész.

-Tudom már nem egyszer mondtam, de annyira szép vagy. Főképp így most a kezeim között-suttogta egyre közelebb és közelebb hajolva hozzád, míg ajkaitok össze nem értek.

Onnantól kezdve tényleg mindened meg volt az életben. A cégnél voltál idol akinél akartál, debütálhattál és nem mellesleg a tökéletes pasi volt melletted. Mi hiányozhat még? Határozottan semmi.

Ma napod egy próbával indult. Korán reggel félkómásan, még kávéval a kezedben álldogáltál a cég folyosóján várva az egyik csapat tagodra, aki az öltözőben váltotta még a ruháját. Világodról alig tudva még dülöngéltél enyhén, sóvárogva az ágyad után, mikor is hátulról két kar ölelt át. Mély hangján duruzsolt füledbe fiúd.

-Jó reggelt Jagiya. Látom nem vagy a legfrissebb-nevetett fel. Mire majdnem a képébe öntötted az egész pohárt. Hyunjin automatikusan lépett arrébb és tartotta fel kezét védekezően.

-Jó jó látom nincs jó kedved inkább hagylak békén-mosolygott, majd a nyakadba puszilt. Már éppen indult el, mikor karja után kapva állítottad meg.

-Ma mikor végzel?-néztél rá boci szemekkel reménykedve abban, hogy a héten végre elsőnek el tudjátok érni, hogy együtt menjetek haza. Netalán még korán is és el tudtok menni valami extrább helyre. Rég ruccantatok ki valahova.

-Sajnos sokáig bent leszek. Minho hyung kitalálta, hogy még ma meg kell tanulnunk az egész koreót-hajtotta le fejét. Szomorúan pillantottál rá, reménykedve, hogy meg tudod győzni arról, hogy más programot csináljatok, vagy ne talán csak viccelt és valójában semmi programja, de ő csak mérgesen ingatta a fejét.