Kpop birthday imagine

Enhypen Sunoo

Sziasztok. A tavalyi Sunoos rész elég könnyen meg lett, mert az akkori "balhéját" csűrtem csavartam, addig míg meg nem született az a rész belőle. Így idén elég nehéz helyzetbe kerültem, hogy nem volt ilyen alapom (bár inkább ne legyen, mint hogy neki baja legyen), de szerintem sikerült egy nagyon jó részt összehoznom, legalábbis én imádom. Remélem nektek is tetszeni fog.

A világ egyik legegyszerűbb nyári munkája egyértelműen a babyszitterkedés. Legalábbis a te meglátásodban, ennél jobb munka nem is létezik. Annyi a feladatod, hogy pár csöppséggel, töltsd az idődet. Bent a házban kell lenned, minden szükségletedet ellátják, ha nagy meleg van akkor egy légkondicionált helyiségben vagy, ha meg hűvös vagy, akkor fütőtt helyiség. Semmi megterhelőt nem kell csinálnod, de még is olyan jó fizetést kapsz.

Ez főképp azóta igaz, mióta a Kim család felfogadott. A környék egyik legtehetősebb családja, busásan megfizetnek ténylg semmi nincs amit nem kapnál meg. Még ételt és üdítőt is vesznek amilyet te akarsz. Cserébe heti négyszer kell vigyázni a két angyalra. Egy Garam nevű fiú és egy Jihyo nevű lány. A világ legédesebb kisgyerekei, nem lehet egyikükre se panaszod. Elvannak ők általában maguk, nagy ritkán van, az, hogy rájuk kell szólnod. Általánosságban inkább csak etetni kell őket, és figyelni arra, hogy egyben maradjanak a nagy játszadozásuk közepette. Tipikus kis gyerekek, akik gondtalanok, így nem arra figyelnek elsődlegesen, hogy testileg egybe maradjanak. Ennek ellenére is elmondható, hogy álom melód van.

Egy újabb átlagos napnak ígérkezett, mikor is a két kicsire vigyáztál a Kim rezidencián. A két kicsit nyugodtan mászkált fel alá a padlón, tologatva a kis kocsikat, vagy a lovakkal vágtázva, te pedig nem olyan messze tőlük írtad éppen a leckédet. Semmi nagyobb gond nem volt szinte soha mellettük, így az, hogy tanulj nem megoldhatatlan volt. Éppen bele voltál merülve az egyik matek számításodba, mikor az ajtó csapódását hallottad. Ösztönösen rezdültél össze , még hosszú órák voltak, addig amíg szülőknek haza kellett volna jönniük. Óvatosan matattál, keresve valami potenciális védelmi eszközért, mikor is a két kölök felpattant és visítva rohant oda.

-Sunoo-ordították. Automatikusan rohantál a gyerekek után, nehogy bármi bajuk essen. Azonban odaérve, nem pont az a kép fogadott amire számítottál eredetileg. A két kicsi, egy eddig ismeretlen, minden bizonnyal Sunoonak hívott fiú lábát ölelgeti.

-Hogy hogy hazajöttél oppa?-nézett rá boci szemekkel Jihyo. Tekintettel arra, hogy nem gondoltad, hogy az összesen négy éves kicsinek egy körülbelül veled egyidős fiúja van, összeraktad a képet. Ő lehet a két kicsi bátyja. Futólag már hallottál róla, az anyjuk mesélt egyest mást a családról, amikor még otthon volt, de te már megérkeztél. Elméletileg idol és ebből kifolyólag nem sokat tud itthon lenni, ezért lettél felfogadva te a családhoz, a legidősebb fiúra nem lehet bízni, kiszámíthatatlan, hogy mikor van itthon.

A fiú úgy csinált mintha észre se vett volna, bár tudtad, hogy érzékelte jelenléted. Neked hátat fordítva guggolt le a két kicsihez, úgy ölelgette őket és gügyögött nekik. Garam a fiú nyakába mászott, míg, Jihyo Sunoo kezét rángatta és próbált a guggoló fiú ölébe ülni, több kevesebb sikerrel, egyik alkalommal még hátra is esett majdnem. A fiú és te azonnal, kaptatok érte, így úszta meg, hogy ne vágja be a fejét.

-Szerintem jobb lesz, ha bemegyünk a nappaliba-tanácsoltad, a karodban tartva Jihyot, aki folyamatosan ficánkolt, hogy vissza tudjon jutni a fiúhoz. Számodra érthetetlen volt, hogy ekkora mértékben rajong a két kicsi a bátyjukért, főképp, hogy ezalatt a rövid idő alatt nem tűnt sokkal többnek, mint bármelyik másik korodbeli fiú, leszámítva a hírnevet persze.