XOXO (Kisses and Hugs)

Sweet Obsession (final part) - NoMin 16+ (NCT)

Jeno addig hátrált az őt ölelő Nanát magával húzva, amíg végre leülhetett a puha ágyra, ami eddig kihasználatlanul állt az egyik fotókkal telerakott fal mellett.
- Ne engedj el, Jeno-yah - telepedett azonnal az ölébe Jaemin, terpeszbe nyitva a lábait, hogy továbbra is kényelmesen tudjanak ölelkezni. - Nem menekülhetsz előlem!
- Tudom - nevetett Jeno Nana arckifejezésén, majd egy jó hosszú csókkal beléfojtotta a majdnem elkezdett mondatát. - Nem is akarlak elengedni.
- Akkor jó - döntötte egymásnak a homlokukat a fiú, és gyengéden megsimogatta Jeno arcát, aki az érintésére behunyta a szemét.
- Szeretlek Nana - suttogta egészen elgyengülve, amiért egy újabb csókot kapott a másiktól.
- Én is téged. Olyan aranyos vagy. - Jaemin minden mondatát egy-egy csók követte, Jeno kezei pedig egyre lejjebb kúsztak a másik derekáról, ezzel forróbbá téve köztük a levegőt.
- Te meg gyönyörű - súgta az ajkaira, Nana mosolya azonban egy pillanatra mintha megtört volna.
- Fiúkra nem mondják azt, hogy gyönyörű - mondta ki kertelés nélkül, amit gondolt.
- Akkor mondjam inkább, hogy helyes vagy? - kérdezte mosolyogva Jeno, miközben a két tenyere most már egyértelműen Nana fenekén volt. - Mert az vagy.
- Ahogy te is - kezdeményezett újabb csókot Jaemin, hogy ne kelljen a másik szemébe néznie. Zavarban volt, aminek főleg Jeno határozottsága volt az oka, meg persze az, hogy ennyire közel voltak egymáshoz. Ismeretlen és izgalmas terep volt ez, és Jaemin egy pillanatig sem akart visszafordulni.

Jeno magabiztossága nem alaptalanul tört a felszínre, ugyanis Nana melegítőnadrágja enyhén szólva nem takart el mindent. Már kártyázás közben is feltűnt neki az a bizonyos dudor a két lába között, de igyekezett nem tudomást venni róla, nehogy kényelmetlen helyzetbe hozza a fiút. Most azonban már nem kellett úgy tennie, mintha nem látná, és szabadon nyomhatta magukat egymáshoz csók közben, amire Jaemin halkan a másik szájába nyögött.
- Tetszene, ha tovább mennénk? - kérdezte Jeno a fiú fenekét markolászva, ami tökéletesen illett a kezeibe.
- A-aha - felelt Nana elhaló hangon - csak én még... én még nem, szóval...
- Semmi baj - nézett fel rá kedvesen Jeno, nem foglalkozva az ösztöneivel, amik egyre csak arra utasították őt, hogy tépje le Nana ruháit, és most azonnal dugja meg. - Kezdhetjük lassan. Ha meg valami nem tetszik, azonnal szólj nekem, oké?
- Oké - motyogta Jaemin hálásan. Ha őszinte akart lenni, félt egy kicsit ettől az egésztől, hiába álmodott róla a napokban többször is. Viszont a gondolat, hogy Jenoval lehet, és ő vigyázni fog rá, hamar megnyugtatta a szívét és az eszét is.

A fiú egyik keze lassan hátulról előre vándorolt, és Nana hasát kezdte cirógatni a pólója alatt, amitől ő kellemesen megborzongott. Jólesett neki Jeno érintése, és azt szerette volna, ha ő is átéli ugyanezt, vagy legalább valami ehhez hasonlót, ezt pedig úgy szándékozott elérni, hogy gyengéden megcsókolta a fiú nyakát. A másik sóhajain felbátorodva mindketten folytatták, amit elkezdtek, így Nana csókjai előbb-utóbb átváltoztak apró harapásokká, Jeno keze pedig egyszercsak eltűnt a fiú nadrágjában.
- Jen...
- Mi az, szívem? - kérdezte Jeno elégedetten az ölében nyögdécselő fiútól.
- Nem vennéd le... nem venné... a nadrágom? - Nana szinte könyörgött neki, annyira égette őt a vágy, hogy a ruhák helyett Jeno bőrét érinthesse a lehető legtöbb testrészével, a másik azonban csak perverzen mosolygott rajta.
- Mennyire szeretnéd? - kérdezte, Jaemin azonban nem hagyta, hogy az övé legyen minden irányítás, és egy mozdulattal lekapta róla a pólót. Azaz csak nagyrészt, mivel Jeno jobb keze még mindig tiltott területeken kalandozott, így arról a karjáról Nana nem tudta teljesen lehúzni az anyagot, ennek ellenére szemérmetlenül mérte végig a fiú meztelenné vált felsőtestét.
- Ez elég jó válasz? - kérdezte az alsó ajkát beharapva, mire Jeno elhúzta onnan a kezét, hogy megszabaduljon a feleslegessé vált felsőjétől, utána pedig lenyalta az ujjairól, amit Nanától szerzett.
- Nekem megfelel - mondta, mélyen a fiú szemébe nézve, aki hirtelenjében nem tudta, mit gondoljon. Aztán meg inkább nem is gondolt semmire, csak megcsókolta Jenot, hogy vele elfelejthesse még a saját nevét is.