XOXO (Kisses and Hugs)

Éjféli keringő - JaeYong (NCT)

Az SM Entertainment szilveszteri bulijára mindenki hivatalos volt, aki csak számított valamit. Az összes banda összes tagja, a vezetőség és a gyakornoklányok is, mert valljuk be, nélkülük eléggé kanbuli jellege lenne az egésznek. Persze a Red Velvet tagjai rendesen kitáncolhatják magukat ilyenkor egész este, akár akarják, akár nem, mert őket mindenki szereti, és én is felkértem Seulgit egy tánc erejéig, amikor éppen szabad volt. Ami viszont aggasztott, az az, hogy a buli fénypontjára, az éjféli keringőre még nem volt párom. Gyakorlatilag minden lányt megkérdeztem, de mivel túl nagy létszámú az NCT, plusz az EXO-s és a Super Junior-os hyungok is itt voltak velünk, már nem maradt nekem pár. Pedig még soha nem hagytam ki a keringőt. Egyik évben sem.

Végül beletörődve a sorsomba az egyik sötét sarokba húzódtam, és néztem, ahogy a többiek jól érzik magukat. Már csak negyed óra volt éjfélig, és az izgatottság szinte tapintható volt a levegőben. Mindenkinek nagy tervei voltak az újévre, ahogy nekem is. Boldogabb szerettem volna lenni, mint most. És nyugodtabb.
- Taeyong - eddig nem is vettem észre, hogy Jaehyun mellettem támasztja a falat. - Hogyhogy nem mész táncolni?
- Nincs párom - a csapattársam és jó barátom együttérzően nézett rám. Tudta, milyen fontos lett volna nekem ez a tánc, hiszen újévkor azt kell csinálni, amit egész évben szeretnél. És nekem a tánc a mindenem.
- Táncolsz velem? - nyújtotta a kezét, mire döbbenetemben meg sem tudtam szólalni. - Nem kell bemennünk középre, ha nem akarod, hogy lássanak.
- Nem... nem az, csak - jöttem hirtelen zavarba, ahogy Jaehyun közelebb lépett hozzám. - Maradjunk itt.
- Oké - mielőtt elkezdtem volna szokásomhoz híven tovább problémázni, ő a vállára tette a bal kezemet, a jobbat pedig az ő baljába vette, így eldöntve, hogy én leszek a lány. Még sosem táncoltam lány lépést, de nem volt semmi gond, mert ahogy elindult a zene, Jaehyun magabiztosan kezdett vezetni engem, és csak annyi volt a dolgom, hogy kövessem őt. Először nem bírtam a szemébe nézni egy pillanatra sem. Túl közel volt hozzám és fogtuk egymás kezét, nekem pedig izzadt a tenyerem, és az elméletem szerint vörösödött az arcom is rendesen. Még sosem táncoltam így senkivel. Jaehyun karjaiban biztonságban éreztem magam, és az volt az egyetlen gondolatom, hogy legszívesebben örökké vele maradnék...

Nem emlékszem, hogy korábban akár egyszer is ilyen hamar vége lett volna a keringőnek. Jaehyun szemébe nézve akartam megköszönni neki a táncot, amikor körülöttünk már elkezdődött a visszaszámlálás, a párom viszont ahelyett, hogy elengedett volna, még közelebb vont magához. A hátamon lévő keze a derekamra csúszott, a másikkal meg óvatosan elengedte az én kezem, és az arcomat vette a tenyerébe, hogy aztán egyre közelebb hajoljon hozzám. Nem állítottam meg őt. Igazából nem csináltam nagyon semmit, csak behunytam a szemem, amikor kellett, az ajkaink pedig pont akkor értek össze, amikor éjfélt ütött az óra, és megkezdődött az újév. A csók nem volt hosszú, azt éreztem Jaehyun hezitálásában, hogy nem tudja, megteheti-e ezt velem, de amikor visszahúztam az ingénél fogva egy második csókra, már őt sem tartotta vissza semmi. Úgy csókolt, mintha már időtlen idők óta együtt lennénk, de mégis új volt ez az érzés, amit elindított bennem, és amit remélem én is visszaadtam neki, mert azt akartam, hogy ugyanazt érezze, mint én. Mert én azt érzem, hogy ez az év nagyrészt rólunk kettőnkről fog szólni.