V - mΐητ νέr...ναgγ νάmρίr

Δ Száztizenharmadik vércsepp Δ

Sajnos Taehyung nem tudott sokat velem maradni, mert hívatták valami megbeszélésre. Legalább ki tudtam használni az időt és egy jó hosszút tusoltam és picit foglalkoztam magammal. Taehyung fürdőszobája teljesen felszerelt volt, mindent találtam, amire szükségem volt, nagyon hálás voltam.

Elég szokatlan volt még nekem ez a nagy luxus és furcsa volt az, hogy Taet a hercegi kötelességei elszólították tőlem. A legjobban azonban a saját kilétem körül keringő kérdésektől féltem.

Hamarosan kopogás zavarta meg elmerengésemet.

- Szabad! - fordultam az ajtó felé.
- Szia!- lépett be az ajtón Jimin mosolyogva.
- Jimin!- indultam el a fiú felé boldogan.
- Szia, Areum!- tárta ki a karjait egy ölelésre.
- De jó, hogy látlak!- bújtam hozzá szorosan.
- Én is örülök. Nagyon - simogatta a hajamat.
- Mi a helyzet?- távolodtam el tőle kissé.
- Én jól vagyok. Semmi extra. Te?- vont vállat.
- Minden ...fura - jelentettem ki végül, mire elnevettük magunkat.
- Taehyung kért meg, hogy vigyázzak rád, amíg dolga van - informált.
- Akkor minden rendben van köztetek?- kérdeztem reménykedve.
- Igen, nincs miért aggódj!- borzolta össze a hajam.
- Hála az égnek - bújtam vissza még egy kicsit hozzá.
- Mit szólnál egy reggelihez, aztán csinálhatnánk valami izgit - ajánlotta.
- Benne vagyok!- bólintottam.
- Akkor szaladj és készülj el! A teraszon leszek - nyomott egy puszit a hajamba, mielőtt kiment.

Jimin megjelenése azonnal megkönnyebbülést okozott és sokkal vidámabb lettem. Ennek köszönhetően elég hamar el is készültem és máris szeltük a hatalmas folyosókat. A kastély maga gyönyörű volt, elegáns és masszív. Tuti, elvesztem volna benne.

Egy hatalmas ebédlőbe léptünk be, ahol pár személyzeten kívül senki nem tartózkodott. A hosszú, széles asztalnál senki nem ült, az asztalon semmi nem volt.

Jimin odavezetett egyik székhez, kihúzta nekem és leültetett, majd az egyik személyzetet magához hívatta és kért nekem reggelit.

- Van itt szakács?- kérdeztem tőle.
- Persze - ült le mellém Jimin.
-Minek? A vámpírok nem esznek- ráztam meg a fejem.
- Tévedsz - emelte fel az ujját. - Nincs rá szükségünk, viszont meglepődnél, mennyire közkedvelt tevékenység az étkezés - mesélte. - A vacsora minden nap meg van tartva és az egész kastélynak kötelező a részvétel. Ezen kívül, ha ünnep van vagy találkozó, akkor hatalmas ebédek is megrendezésre kerülnek - folytatta.
- Wow. Lenyűgöző - bólogattam
- A vámpíroknak túl sok a szabadidőjük, úgyhogy sok olyasmit megtesznek, ami nem is létszükséglet - vont vállat.
- Nem tudom elképzelni, hogy nekem sem kell majd enni és aludni, mint a rendes emberek - gondolkodtam el.
- Őszintén nem tudom, hogy a hibrideknél ez hogy működik, de biztos, minden rendben lesz - próbált nyugtatni.
- Szerinted, tényleg én vagyok a megjósolt hibrid? Te hiszel benne?- bizonytalanodtam el.
- Az első pillanattól kezdve különleges voltál, Areum. Biztos vagyok benne, hogy te vagy az - mosolyodott el.
- Nem tudom, hogy én akarom-e ezt az egészet - ismertem be.
- Miért?- komolyodott meg ő is.
- Uralkodni a vámpírok és a farkasok közös birodalma felett?- hangsúlyoztam ki a "közös" szót. - Nem is tudom, Jimin. Nem hiszem, menni fog.
- Ugyan már, Areum! Nem vagy egyedül. Taehyung melletted lesz mindenben, ahogy mi is és a két faj vezetői is. Együtt megoldjuk - simított a karomra.
- Csak nem akarom, hogy mégtöbb rossz dolog történjen. Már ígyis túl sok mindenen mentünk keresztül - ráztam meg a fejem.
- Mindenki épséges és jól van, Areum. Ne aggódj! - csitított.
- Köszönöm!- néztem rá hálásan.
- Nincs mit - legyintett.- Na, de ne szomorkodj! Inkább egyél hamar, hogy tudjunk menni!- vette el a szolgálótól a tálcát és lerakta elém.
- Hova megyünk?- mértem végig a sok finomságot.
- Majd meglátott - titokzatoskodott.
- Nyenyenye - grimaszoltam neki.
- Egyél!- csípte meg az arcomat.

Miután jóllaktam és öt percig roskadtam a széken, míg fel tudtam állni, Jiminnel ismét elindultunk valamerre. A kastély belső udvarán kötöttünk ki, ahol Jungkook, Yoongi, Hoseok és egy pár ismertelen vámpír várakozott halkan beszélgetve.

- Na végre!- kiáltott fel miket észre véve Hoseok.
- Ne engem okolj! Areum lassan eszik - hárított Jimin.
- Haha - forgattam meg a szemeimet.
- Menjünk már! Olyan rég rögbiztem!- türelmetlenkedett Jungkook.
- Rögbi?- lepődtem meg.
- Nem mondtad Areumnak, hova megyünk?- nézett Yoongi Jiminre.
- Úgyis megtudta, nem?- vont vállat Jimin.
- Mit kezdjek én egy csomó vámpír között?! Nemár!- jajdultam fel.
- Ne féljen, hercegnő, egy hajszála se fog meggörbülni - mosolygott rám egyik fiatal vámpír.
- Nehezen hiszem ezt el, de köszönöm!- viszonoztam a gesztust.
- Hol van, Areum farkasa?- nézett körül Jimin.
- Ki?- néztem én rá.
- A farkasod - kémlelte a helyet Jimin.
- Milyen farkasom, Jimin?- tártam szét a karjaimat.
- A prófécia melléd rendelt egy farkast, mint védelmezőt, ő kéne itt legyen, hogy elszállítson téged - válaszolt helyette Yoongi.
- De az a farkas Seoho volt. Ugye nem...?- ijedtem meg.
- Seoho nem jöhet a közeledbe egy darabig, ne aggódj - harsant fel Kai hangja.
- Kai?- lepődtem a fiúra nézve.
- Állok szolgálatodra - hajolt meg előttem.
- Hogyhogy?- pislogtam nagyokat.
- Mivel Seoho nem tudja betölteni feladatát, ezért kineveztek a helyére ideiglenesen - magyarázta.
- Oh, értem - bólogattam. - Köszönöm, hogy itt vagy - mosolyodtam el.
- Gyere ide!- húzott egy szoros ölelésbe.
- Szia!- viszonoztam a gesztus.
- Menjünk végre!- zsörtölődött Jungkook.
- Menjünk!- váltam el Kaitól.
- Fogd ez meg nekem, kérlek!- adott ágy egy táskát.
- Ruhák?- nevettem el magam.
- Muszáj - sóhajtott fel, majd hátrább lépett, hogy átváltozzon.
- Felsegítelek!- ajánlotta Hoseok.
- Köszi!- fogadtam el és felpattantam Kai hátára.
- Minden oké? Mehetünk?- nézett fel rám Jimin.
- Mehetünk - adtam választ.
- Indulás!- kiáltott Jimin.

Nem tudom, mennyire mehettünk el messze, ugyanis a vámpír és vérfarkas tempóban nem tudtam felmérni, de egy tisztáson kötöttünk ki, ahol egy pálya vonalai voltak megfestve a füvön és egy kis nézőtér is ki volt alakítva a pálya másik felében.

Kai lelassított, majd miután Jimin lesegített a hátáról, szájába vette a táskát és eltűnt a fák között. Vicces ez a farkas lét.

- A mi csapatunkban leszel, gyönyörűm, jó?- ölelte át a vállaimat Jimin.
- Biztos jó ötlet ez?- nevettem el magam.
- Vigyázunk rád, ne félj! - kacsintott Jungkook.
- Remélem - néztem rá.

- Gyülekező!- kiáltotta el magát Jimin. Mikor mindenki megjelent beállt középre. - Yoongi, elismételi a fontosabb szabályokat, hogy Areum is értse. Attól, hogy egy szabály nem hangzik el, nem azt jelenti, hogy nem érvényes. Ugyanúgy játszunk, mint eddig!
- Tehát a pálya végén van a célvonal, itt ez pirossal van jelölve, mögötte 5-10 m a célterület. A játék célja, hogy a labdát az ellenfél célterületére bejuttassátok és ott azt letegyétek úgy, hogy egy pillanatban a labda egyszerre érintse a pályát és a játékos kezét vagy felsőtestét - kezdte Yoongi. - A labdát lehet vinni, passzolni, rúgni és lehelyezni. A labdát csak hátrafelé lehet passzolni, előre csak vinni vagy rúgni szabad. Szerelni csak a labdás játékost lehet, annak földre vitelével. A földre vitt játékosnak el kell engednie a labdát. Az enyhébb szabálytalanságokért, pl. előre passz stb., tolongást, a súlyosabbakért szabadrúgást vagy büntetőrúgást lehet kapni.

Sziasztok drágák!😊
Remélem, tetszett nektek ez a rész is, ismét egy kis kikapcsolódás Areum számára, szerintem megérdemli.
Kinek mi a véleménye? Várom a kommenteket!
Szép hetet kívánok!❤️