Δ Ötvenedik vércsepp Δ

493 42 7
                                    

- Nem titkolózok és az élet még előttünk van Namjoon, nem tudom, miről beszélsz -emelte fel a hangját Taehyung. - Gyere le, Areum, nincs semmi baj - szólított hirtelen meg, majd megjelent a lépcső aljában.
- Bocsánat, én csak ... téged kerestelek, mert nem jöttél és... - néztem rá elszégyellve magam.
- Nincs semmi baj! -mosolyodott el lágyan. - Ne haragudj, hogy várnod kellett rám, mostmár mehetünk aludni - lépett fel az első fokra.
- Ha nem akarsz vagy dolgod van, akkor nyugodtan én nem akarok a ter...- figyeltem őt felfele lépkedni.
- Semmi másra nem vágyom, csak arra, hogy a karjaimban aludj el ma este - került velem egy szintre végül, így már fel kellett néznem rá.
- Nem akartam hallgatózni...- hajtottam le a fejem.
- Tudom édesem és nem haragszom! - fogta meg az állam és magára visszaemelve a tekintetem egy hosszas, gyengéd puszit lehelt az ajkaimra.
- Nyugodtan ehetsz előttem is, amíg nem látom a vért, nem zavar...- néztem a szemeibe bizonytalanul.
- Idővel hozzá szokok majd - simított az arcomra kedvesen.
- .. Jó..- suttogtam reszketeg hangon.
- Gyere, ideje aludnod! Késő van - fogta meg a kezem, hogy maga után húzzon a lépcsőn.

Még gyorsan vissza pillantottam a lépcső alján álló Namjoon felé, aki komoly, sziklaszilárd tekintettel figyelt minket. Arca semmiféle érzelmet nem tükrözött, csak éreztem, hogy a lelkembe lát. Végül zavartan kaptam el a fejem és eltűntűnk a folyosón.

A szobába beérve sötétség fogadott, csak a tévében váltakozó, színes képek adtak gyér, vibráló fényt. Hallottam csukódni az ajtót magam mögött, éreztem, ahogy Taehyung megjelenik mögöttem, a jelenléte egyszerűen mindent elsöprően erős volt. Jobb kezével felsimított a jobb karomon, majd a rövid ujjú póló ujjának végét megfogva lennebb húzta a bő nyakú blúzott, így kibukkant alóla a csupasz vállam. Taehyung stabilan a felkaromra fogott, majd először csak a leheletét éreztem a bőrömön, de aztán a puha, forró ajkait is. Önkéntelenül is felsóhajtottam és hátra csaptam a fejem kissé oldalasan, hogy teljesen odaengedjem őt a kis, feltárt bőrfelülethez. Ő teljesen a bőrömre tapadt és miközben a derekamtól vezetve engem elkezdtünk az ágy felé araszolni, ő egészen a fülem alá felért a nedves puszikkal.

Az ágy előtt gyengéden megállított, lehelt egy utolsó puszit a vállamra, majd szembe fordított magával. Csillogó szemekkel nézett le rám, miközben kezei a derekamon pihentek. Le sem véve a szemünket egymásról éreztem, hogy az ujjai közé gyűri a póló alsó részét és elkezdi felfele húzni az anyagot.
- Tae...- akartam elhúzódni szégyenlősen.
- Nem akarlak bántani - suttogta igézően édes, mély hangon. - Csak szeretnélek érezni, miközben együtt alszunk. Ebben segít, ha nincs rajtad annyi ruha - magyarázta türelmesen. - A csipke rajtad maradhat, sexy vagy benne - kacsintott kajánul.
- Jah, Kim Taehyung, te mikor les...?- háborodtam fel égő arccal.
- Levehetem ?- rántotta meg kissé a póló alját, figyelmen kívül hagyva méltatlankodásomat. Pár pillanatig hezitáltam, de én is kívántam az érintkezést vele, így végül csak egy aprót bólintva jeleztem, hogy engedélyt kapott tettére.

Nem is habozott sokat, könnyed és gyors mozdulattal kapta le rólam a hatalmas pólót, mire én azonnal feszengeni kezdtem. Szinte égetett a tekintete, ahogy mohón szívta magába a vörös csipkébe bújtatott felsőtestem látványát. Lángolt az arcom és remegtek a lábaim, a szívem pedig úgy dobogott, mintha lefutottam volna egy maratont.

- Imádom, amikor zavarban vagy. Aranyos - kuncogott Taehyung.
- Ne nevess!- szorítottam le a szemeimet.
- Miért vagy ilyen feszült? Láttalak már meztelenül, ez te is nagyon jól tudod - vette el a magam elé szorított kezeimet.
- Hülyén érzem magam ebben a szettben- fújtattam.
- Ugyan ...- rázta a fejét. - Gyönyörű vagy!- szorított a kezeimre.
- Köszönöm...- sütöttem le a szemeimet mosolyogva.
- De még nem vagy kész!- engedett el és ujjai a boxer szegélyébe akaszkodtak.
- Mi? Ezt is le kell vennem?- paráztam be azonnal.
- Le bizony. Nincs kifogás! - rántott egyet az anyagon.
- Taehyung!- állítottam meg a kezét.
- Hmm?- nézett rám.
- Én nem tudom...- haraptam be a szám idegesen.
- Tökéletesen festesz ebben a szettben, ne parázz már!- csóválta meg a fejét.
- Jó...- dünnyögtem nyűgösen.

Taehyung a szemembe nézett, majd kezei lassan elkezdték letolni az anyagot, mire az egész testem megfeszült. Ahogy csúszott lennebb és lennebb az anyag, úgy került ő is egyre lennebb és lennebb, míg eljutottunk oda, hogy konkrétan előttem gugolt és várta, hogy megemelve a lábam kilépjek az alsóból. A látványa, ahogyan a már pofátlanul jóképű srác előttem térdelt, ráadásul nem csak jóképű volt, de fülig szerelmes is voltam belé, egyszerűen teljesen felkavart. A gyomrom felfordult, alig kaptam levegőt, azt éreztem, hogy levert a víz és mostanra annyira remegtek a lábaim, hogy ő is észre vehette simán. Csak álltam ott és figyeltem az előttem leereszkedett, rám felpillantót. Azt hittem, menten elájulok.

- Lépj ki belőle! - szólalt meg végül, mire forró levegője a bőrömhöz ért és csiklandozta azt. Egy erős rándulással összecsuklottak a lábaim és az ágyra huppanva a lábaim elváltak a talajtól. - Így is jó - vont vállat Taehyung mosolyogva és végleg lehúzta rólam a boxert.

A fölösleges cuccokat félre rakta, majd felegyenesedett előttem, ledobta a saját felsőjét a többi cucc mellé, végül mellettem bemászott az ágyba. Mivel én még mindig ott ültem lefagyva, a fiú vissza nyúlt utánam és finoman magával rántott, majd hátra dőlve a mellkasára húzott. Találkozni a forró bőrével csodálatos érzés volt. Egyszerűen minden stressz elszállt belőlem és a testem teljesen ellazult, annyira megrészegített a közelsége. Éreztem az illatát, a bőre melegét és puhaságát, ami egyszerűen leírhatatlanul csodálatos érzés volt. Taehyung bal kezével a hasán átdobott kezemet kulcsolta össze az övével, míg az engem átkaroló, jobb kezével a csupasz hátamat cirógatta. Lehunyt szemekkel élveztem a kényeztetést és éreztem, ahogy lassan kezd felülkerekedni rajtam a fáradtság.

- Aludj, majd én vigyázok rád!- susogta csendesen.
- Egész éjjel itt leszel? - motyogtam álmosan.
- Hol máshol lennék, ha nem itt? - nevette el magát.
- Hát biztos unalmas itt ülni egész éjjel- ásítottam egy nagyot.
- Veled lenni sosem unalmas - felelte őszintén.
- Még akkor sem, mikor alszok?- mosolyodtam el.
- Örökké tudnék itt feküdni veled és csodálni, ahogy alszol- szorított magához.
- Az álmaimat látod?- kérdeztem kíváncsian.
- Ha akarom, igen - válaszolt.
- Akkor mégsem fogsz annyira unatkozni- nyugtáztam le.
- Megengeded, hogy turkáljak a fejedben?- kérdezte szórakozottan.
- Csakis azért, hogy ne unatkozz, míg itt vagy velem - próbáltam szigorúan hangzani.
- Milyen nagylelkű vagy - piszkált vidáman.
- Használd ki, amíg tart- ásítottam egy újabbat.
- Mostmár aludj! Késő van - csitított el.
- Szeretlek Taehyung - motyogtam félálomban.
- Én is szeretlek Areum és örökké foglak -nyomott egy puszit a hajamba. - Találni fogok egy megoldást, ígérem...- suttogta még azt gondolva, hogy már nem hallom, amit halkan susog felém.

De én tisztán hallottam és azonnal felvillant a fejemben a kérdőjel, hogy vajon mire kell megoldást találnia? Mi az, amit nem mond el nekem?

Halihó!🥳
Na ki hogy van? Hogy telik a május? Én személy szerint annyira örülök a melegebb időnek, hogy el sem tudom mondani.🤩 Végre nem kell hat réteg ruhát felvenni és naphosszat lehet élvezni a napsütést.
Remélem, mindenkit feldob egy kicsit ez az idő, s azt se felejtsük el, hogy hamarosan itt a nyár!🌞
Vigyázzatok magatokra!🤗❤️

 V - mΐητ νέr...ναgγ νάmρίrWhere stories live. Discover now