lehetek a hősöd | pjm

34

Jimin

Idegesen pörgettem az ujjaim között a telefonomat, miután Ahrin sokadjára nem vette fel a készüléket. Tegnap este óta hívogattam, írtam neki a közösségi oldalakon, de semmi. Nem látja, nem veszi fel, egyszerűen nem tudom őt elérni, ami felettébb kezd aggasztani. Vajon megharagudott rám? Megbántottam? Kedden találkoztunk utoljára, mielőtt megérkezett Rosé, de utána még beszéltünk, és akkor még nem volt semmi baja. Mi történhetett?

- Hyung! – éreztem meg egy kezet a hátamon, aminek a gazdája pár másodpercen belül megjelent a másik oldalamon, leülve mellém a padra.

- Tae! – mosolyogtam a srácra, majd mögé elnézve megráztam a fejemet. – Többiek? – érdeklődtem, hiszen úgy volt, hogy négyen együtt ebédelünk.

- Baekhyun elment mosdóba, Kai pedig megkeresi Ahrint, de üzent, hogy nem majd csatlakozik, csak beszélnie kell vele... - mondta el a többiek hollétét, amitől azonnal görcsbe rándult a gyomrom. Egyrészt nem tudtam, hogy ma már Ahrin jött iskolába – mivel nem tudtam vele beszélni – másrészt valamiért zavart, hogy Kai most éppen kettesben van vele. Pár napja még az én karjaim között volt. Velem nézett sorozatot, hozzám bújt, amikor a barátja éppen ki tudja kivel csalta, mert éppen a barátnője beteg volt. Én voltam ott neki nem Kai! Oké, le kéne állnom, ez így nagyon nem lesz jó...

- Ah, ezek szerint Ahrin ma már jött suliba. – köhintettem mosolyt erőltetve magamra, amitől Taehyung felvont szemöldökkel elmosolyodott. – Beszéltél vele?

- Igen, reggel mielőtt ment előadásra összefutottunk. – biccentett felém, én meg igyekeztem úgy tenni, mintha laza lennék, és nem kezdene el gyorsabban dobolni a szívem csupán a lánynak a gondolatára. – Kérdeztem, hogy miért nem veszi fel a telefont, mert hívtam tegnap délután. Ő meg mondta, hogy beleejtette a kádba a telóját fürdés közben, beázott a képernyője és egyszerűen nem tudja bekapcsolni, meg semmi.

- És elvitte szervízbe? – érdeklődtem egyből, erősen koncentrálva rá, hogy ne képzeljem el magam előtt Ahrint meztelenül egy kád vízben feküdni.

- Nem. – sóhajtott Taehyung a hajába túrva. – Azt mondta túl sokat kérnek el csupán egy kis javításért. Már majdnem vesz, abból a pénzből egy újat, szóval úgy döntött hagyja az egészet, és inkább telefon nélkül lesz.

- Értem. – biccentettem, de közben már azon is agyaltam, hogy hogyan tudnék neki segíteni, mert nem akartam, hogy elérhetetlené váljon. Imádtam felhívni őt és hallani édes hangját lefekvés előtt. Ez volt az én altatóm, Ahrin dallamos hangja, ahogy a semmiről beszélgetünk.

Taehyunga szemeit összehúzva méregetett, majd kidugta a nyelvét a száján és ujjaival megbökte az arcomat. A homlokomat ráncolva meredtem rá, habár nem lepett meg, mivel voltak neki ilyen lüke megnyílvánulásai.

- Mi van köztetek, Jiminie? – tette keresztbe a karját maga előtt a srác. A meglepettségtől eltátottam a számat, de gyorsan össze is csuktam, hogy ne viselkedjek, annyira gyanúsan.

- Hogy köztünk? Barátság. – köszörültem meg a torkom. Tartottam vele a szemkontaktust, hogy ne higgye, hogy fölényben van.

- Barátok? – kérdezett vissza gúnyosan. – Nem Jiminie. A barátja az én vagyok neki, akivel gyökérkedhet, akit felhív, hogy cipeljem el a seggét vásárolni és Kai, emiatt nem szól rá. Te, édesszívem, te nem vagy a barátja. Mert ha nem lenne köztetek több, akkor nem titkolnátok el Kai elől, hogy, amúgy órákon át szoktatok beszélgetni, planetáriumba jártok meg ilyenek. – közelebb hajolt hozzám, majd széles vigyorra húzta az ajkait. – Valamint a barátok nem féltékenykednek másokra, és nem csókolóznak majdnem egy pince aluljáróban...

A szemeim a kétszeresükre tágultak, miközben Taehyung hátrébb araszolt és elégedetten vette tudomásul, hogy tökéletesen szótlanná tudott tenni. Engem. Mégis honnan tud ő ezekről? Ki beszélt neki? Vajon Ahrin fecsegett neki? És ha igen azt vehetem jó jelnek, vagy mi?

- Nem tudom, miről beszélsz. – túrtam hátra a hajamat frusztráltan, továbbra is leplezve valódi érzéseimet.

- Dehogynem tudod, ne akard már előttem letagadni! – csattant fel kissé a mellettem ülő. – Ahrin elmondja ezeket nekem, akkor te miért nem? Pedig azt hittem, hogy barátok vagyunk vagy mi...

- Azok vagyunk, Taehyungie! – nyugtattam meg, mert láttam rajta, hogy képes lenne most besértődni rám. – Én csak, én... Én nem merek és nem is tudok ezekről beszélni! Azt sem tudom, hogy mi folyik közöttünk. Eleinte csak közelebb akartam kerülni hozzá, mert láttam, hogy mennyire maga alatt van és, hogy valójában mennyire magányos. Segíteni akartam rajta, és mellé állni, de közben... Közben elkezdtem felfedezni, hogy milyen gyönyörű személyisége van igazából, hogy mennyire elrejti magában a valód önmagát, ami sokkal tökéletesebb, mint bármelyik lánynak ezen a földön. Igen, cseszettül kezdtem beleszeretni, és nem tudtam megállítani! Egyszerűen megtörtént, és most szerelmes vagyok az egyik legjobb barátnőm barátnőjébe! – fakadtam ki, önmagamat is meglepve. – Tessék? Most boldog vagy? Miközben tudod, hogy nem tudok az érzelmeimről beszélni?

Taehyung kínosan beharapva a száját közelebb csúszott hozzám és szorosan magamhoz ölelt, amit a kialakult szituáció miatt hagytam neki. Megveregettem a vállát, de ennél többre nem tellett tőlem.

- Ő is tudja ezt? – súgta a levegőben, közel a fülemhez.

- Nagyjából. – ingattam a fejemet ide-oda. – De hagyjuk ezt. Mindjárt jönnek a többiek, és...

- Nekik nem akarod elmondani. Megértem. – csúszott vissza Tae a helyére, ahol korábban ült. – Köszönöm, hogy elmondtad és sajnálom, hogy erőltettem.

- Nem, igazából jó, hogy kimondhattam neked. – nedvesítettem be a hosszú beszédtől kiszáradt ajkaimat. – De ennél többet még nem akarok beszélni róla!

- Persze, Jiminie, ahogy akarod! – mosolygott rám lágyan. – Csak szeretném, hogy tudd, én mindig itt vagyok neked és meghallgatlak, ha kell! Tanácsot, azt nem tudok adni, mert én csak a szexhez értek, a szerelemhez nem. A szexhez neked meg nem kell tanács, azt te is nagyon jól tudod, hogyan kell.

Nevetve bólintottam, amikor is elmerengtem. Jól esett, hogy Taehyung meghallgatott még úgyis, hogy gyakorlatilag kényszerített rá. De lehet ez nyomasztott is valamennyire. Hogy senkinek nem tudom kiönteni a lelkemet. Ahrint nem fáraszthatom az iránta való érzéseimről. Chanyeol el van varázsolódva Rosé miatt, Baekhyun meg túlszórakozott tud lenni a komoly beszélgetésekhez. Kaihoz meg ezzel nem fordulhatok, ami egyéként meglehetősen szomorú. Mindig is ő vele beszéltem meg minden dolgomat, de tényleg az összeset. Ahogyan ő is velem. És igazán csalódottá tesz, hogy kezdünk eltávolodni egymástól, amit nem akarok.

Akkor mégis mit kellene tennem? Szerelmes vagyok az egyetlen lányba, akit szeret! És önző módon el akarom őt tőle venni... De nem tehetem meg! Nem akarok egy több tíz éves barátságnak véget vetni! Muszáj valami alternatívát találnom, hogy elkerüljem ezt! Az alternatíva pedig a szeressünk ki Seo Ahrinból hadművelet lesz...