Positive?! ||FORDÍTÁS!||

25.Fejezet

Mark:

         NamJoonra néztem totál összezavarodva. Mi az ő hibája? Mit csinált? Valami rosszat? Nem történt semmi közte és köztem.. Vagyis nem emlékszem rá.

A magasabb nyelt egyet és egy percig lefele nézett mielőtt vette a bátorságot, hogy szembenézzen velem. "Bocsánatot kell kérnem.. és Jacksontól is." Motyogta, amitől a szőke összekulcsolta a kezét.

"Akkor bökd ki NamJoon. Összezavarsz minket." Mondta a kínai én pedig bólintottam egyetértően. Igaza van. Totálisan zavart vagyok NamJoon szavai miatt és Jackson ugyan ezt érezte.

"Az én hibám, hogy lefeküdtetek egymással." Jelentette ki gyorsan, én pedig hitetlenkedve bámultam. Még is hogyan lehetne NamJoon a felelős azért, hogy én és Jackson szexeltünk? Nem emlékszem, hogy ott lett volna.

Mármint, úgy értem nem emlékszem mindenre, de biztos voltam abban hogy nem láttam NamJoon a szobába vagy annak akörül.. legkevésbé körülöttem.

"Mi a fasz?" Vitte fel a hangját Jackson. Nem látszott mérgesnek, gondolom nem értette a helyzetet. JaeBum aki mellettem állt egész idő alatt csak bámult mind a hármunkat.

"Ez az ok amiért beszéltél Jiminnel?" Kérdezte a szőke amire legjobb barátja bólintott. "Ja, együtt csináltuk." Sóhajtotta. "Mit csináltatok?" Érdeklődtem, lassan kezdve nyugtalan lenni.

"Láttunk téged aludni a kanapén, Jacksont pedig túl sokat ivott, így Jimin és én arra gondoltunk, hogy vicces lenne, ha Jackson lefeküdne melléd hogy összebújjatok. Leakartuk videózni a reakciótokat, mikor felkelsz a legnagyobb ellenséged karjaiban." Kezdett neki.

"Mindegy... elmentünk a konyhába pár piáért és vissza akartunk menni, de JaeBumnak kellett segíteni pár doboz sörrel, így vele mentünk a pincébe." Idegesen beharapta az ajkát.

"Amikor visszaértünk mind a ketten eltüntetek ezért keresésetekre indultunk.. Nos meg is találtunk.. Éppen.. nos csókolóztatok JB szobájában. Biztosak voltunk benne, hogy majd elaludtok azután, szóval otthagytunk titeket.." Fejezte be.

Lenéztem a földre és sóhajtottam. Szóval ezért érzi bűnösnek magát NamJoon. Megtudott volna minket állítani hogy szexeljünk.. hogy ne essek teherbe.. Még sem tudtam okolni, hogy babát várok.. Mik voltunk azok, akik nem védekeztek.

Persze, meg állíthatott volna engem és Jacksont, s most nem lennék terhes, igen, de ne felejtsük el ki felejtett el kotont használni, soha nem lennék képes vádolni NamJoont.

"Sajnálom." Suttogta. Már kész voltam mondani valamit, ám Jackson erőszakos hangon közbeszólt. "Szóval a te hibád hogy van gyerekem?" Kérdezte mérgesen, féltem, hogy megüti a magasabbat.

"Jackson.. nem így terveztem. Mind a ketten részegek voltatok, sétálni is alig bírtatok, azt hittük elalszotok." Próbálta megmagyarázni, de Jackson még dühösebb lett.

"Mi a fasz? Láttál minket csókolózni! A legrosszabb, hogy a barátom vagy, tudod jól, hogy soha nem akartam.. elkellet volna onnan hoznod anélkül, hogy bármit is gondolsz." Már-már kiabált.

Beharaptam az alsó ajkam és tovább bámultam a földet. Persze... Jackson nem kedvelt és soha nem szexelt volna velem alkohol nélkül, de ezt hallani egy kicsit fájdalmas.. Úgy hangzott, mint ha tiszta szívéből utálna.

"De nem, egoista voltál és hagytad, hogy lefeküdjek vele. A te hibád az egész!" Jackson megfogta NamJoon gallérját de JaeBum gyorsan megállította. Mondanom kell valamit..

A legmagasabb közülünk nem nézett ránk és látszott rajta mennyire szarul érzi magát. Nem tudom miért, de tudom, hogy nem akarta ő se, hogy ez mind megtörténjen, a végén pedig a mi saját döntésünk volt, hogy szexeltünk.

"Fogd be Jackson.. Nem az ő hibája. Mind a ketten beleegyeztünk a dologba és mi voltunk azok akik nem védekeztek. Igen, talán megtudott volna minket állítani és lehetséges, hogy egy hiba volt, hogy nem tette, de mi feküdtünk össze." Mondtam hangosan.

Jackson bámult engem tele haraggal ami megijesztett de így inkább visszapillantottam NamJoonra véve egy nagy levegőt. A magasabb csak nézte tovább a földet, készen arra, hogy Jackson kezdjen vele bármit.

"Ne hidd hogy valaha is megbocsátok ezért. Tönkre tetted az életem azzal, hogy nem állítottál meg minket. Te vagy az oka, hogy az a gyerek létezik, szóval gondoskodj is róla." Megfordult és hátrahagyott minket.

Utánabámultam, éreztem egy gombócot a tokromban.. Csalódott vagyok.. Azt hittem kezd érdeklődni a babánk iránt és ez most mind eltűnt egy pillanat alatt.

Szembe néztem NamJoonal aki vett pár mély levegőt, hogy lenyugtassa magát. Kezemet rátettem a vállára és elmosolyodtam. "Én megbocsátok neked, NamJoon."