16.Fejezet

2.8K 237 125
                                    

Jackson:

Bezártam magam mögött a ház ajtaját, kezemet beletúrtam a még mindig nedves hajamba. Ezek a képzések egyre nehezebbek. Egy verseny lesz hamarosan és persze, nyerni akarok.

Más részt, még mindig ott van az-az idióta Mark aki azt hitte, ha odaad egy képet akkor meglágyulok és érdeklődni fogok a baba iránt, de tévedett.

Még rá se néztem a fotóra. Miért is kéne? Tudom hogy mi van rajta s csak időfecsérlés lenne ha rápillantanék. Holnap eldobom a suliban.

Itt nem tehetem, mert ha anyám megtalálja akkor tuti egyből rájönne, hogy az enyém és seggbe rúgna amiért nem gondoskodom Markról s pont ezért nem akartam hogy tudja.

"Jackson, te vagy az?" Jött anyum lágy hangja a konyhából és egy perccel később megjelent a folyosón. Elmosolyodott és egy meleg ölelésbe vont amit viszonoztam.

"Szia anya, hogy vagy?" Pöcköltem meg gyengén a homlokát és követtem a konyhába. "Tökéletesen. Na és te?" Nézett rám, miközben csinálta az ételt.

"Kicsit fáradt vagyok az úszástól.. De ez minden, megfogom nyerni a versenyt." Mosolyogtam büszkén amin anyám elkuncogta magát, lerakva elém egy tányért. "Tudom, hogy megnyered."

Elkezdtem enni a rizst és visszamélyedtem a gondolataimba. Mi a francért akarja az a szerencsétlen, hogy ennyire foglalkozzak a gyerekével? Mint ha változtatna ha segítenék neki valamiben.

Ez a gyerek két diák babája akik egyáltalán nem tervezték bele az életükbe. Nem lesz jövője, szóval miért is törődnék vele s adnék többet neki mint a pénzem? Nem érdemelte meg a figyelmem.

Emellett még mindig nem tudtam, hogy az enyém. Mondjuk nem hiszem hogy valaki szexelne Markal.. Mármint én se tettem volna meg, de részeg voltam... viszont akkor se lehetek az egyetlen.

"Jackson? Minden rendben?" Anyum hangja zökkentett ki, így felnéztem rá. "Min gondolkoztál?" Érdeklődött és leült a másik székre. Sóhajtva leraktam a villát.

Természetesen nem mondom el totálisan min agyaltam.. Nem érdekelné, ha nem az enyém lenne a gyerek, így is úgy is találkozni akarna Markal hogy megtudja milyen is valójában.

Ezenkívül ki nem állhatom, tipikus jó fiú s az anyám oda volt az ilyenért. Egyből azt hinné, hogy a baba az enyém és zaklatna hogy vegyem át a felelősséget és legyek apa.

Azt kéne tennem amit ő akar, nem akarok csalódást okozni neki. Lehet hogy alacsony de nagyon meggyőző és ijesztő tud lenni.

"Semmi fontos.. csak egy hülye csávó az iskolából engem próbál hibáztatni az ő problémái miatt." Ez még nem is hazugság, Mark eldöntötte hogy megtartja az az izét és nem oké, hogy tőlem kér segítséget.

Anyám elmosolyodott, kezét arcomra simította. "A tinédzserek néha gonoszak tudnak lenni, de nem kéne a fiú miatt aggódnod. Minden jobb lesz hamarosan." Nyomott egy csókot a homlokomra és elvette a tányért, hogy elmossa.

Felálltam és segítettem neki mindent eltakarítani. Az apám majd akkor eszik amikor visszajön a munkából addig is magunk vagyunk anyuval.

"Elmegyek lefürdöm, utána elmehetnénk valahova, mit szólsz hozzá?" Kérdeztem tőle, amire egy szeretet teljes mosollyal ajándékozott meg, ami annyit jelentett 'rendben'. Felmentem az emeletre, elraktam a cuccomat és friss ruhákat szedtem elő.

Ledobtam a táskát az ágyra és elkezdtem kipakolni. A könyveim meg az ehhez hasonlók a földön feküdtek. Néha figyeltem fel a dolgokra amik ott vannak, és csak az úszócuccommal szoktam bajlódni.

Megfogtam a ruhákat, elakartam rakni, de a tekintetem másra esett a táskában.. Lehajoltam és az ultrahang képe beleégett a szemembe.

|| Remélem tetszik az új borító XD Egy órát dolgoztam vele😂😂😂 ||

|| Remélem tetszik az új borító XD Egy órát dolgoztam vele😂😂😂 ||

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Positive?! ||FORDÍTÁS!||Where stories live. Discover now