Hazugságok és hazaárulás

7. Fejezet - 6.rész

2018.10.31.

Szerda délelőtt 

Hana:

-Igen Konstantin. A szexuális élet is a fizikához kapcsolódik. - helyesel Dr. George Russel.

Éljen a geofizika, aminek a Földhöz van köze, mégis megint ide jutottunk!

Minsik hátra néz, majd elereszt egy amolyan "tudod, mire gondolok" mosolyt. Felsóhajtok és Stellára nézek.

Egy este alatt egészen rendbe jött, mintha semmi baja sem lenne, pedig a ruhája alatt egy igen vastag kötés kap helyet.

Tényleg valami itthon illegális gyógyszert kaphatott, hiszen nem ismerünk semmit sem, ami ennyire gatyába tudja rázni az embert.

Még húsz perc van hátra az órából, az pedig rengeteg.

-Minsik, ugye figyel rám? - szól rá tanárunk, aki erre előre fordul. - Ha van valami érdekes mondanivalója, kérem, hogy ossza meg velünk, ne csak Hanaval.

-Nincsen semmi. - rázza a fejét.

-Rendben van, akkor folytathatom az órát? Hoztam csoportos feladatokat, kérem, üljenek úgy, ahogyan tetszik. Theresa, Marco, William és Raha hiányzik így kérem, üljenek négyes csoportokba.

A fiúk hátra fordultak egy elégedett mosollyal. Mögénk pedig beült Konstantin, Ryan, Ann és Wanda.

-Úgy is mi nyerünk. - int le minket Ryan.

-Majd meglátjuk. - nevetek. - Múltkor is ti lettetek az utolsók!

-Az múltkor volt! Mindenkinek lehet rossz napja! - vonja meg a vállát.

-Mi ez a sikítozás?! - kel fel Stella.

-Valami probléma van Stella Dawn, hogy megint nem tud a fenekén ülni? - pillant rá a tanár, mire a többiek is elhallgatnak. A sikítozás tisztán kivehető volt már. Az osztály egyszerre pattant fel a helyéről és mindenki az ablakhoz rohant, az új osztályteremből sokkal jobban beláttunk mindent, a suli környékén, hiszen ez van a legfelső emeleten.

-Mi folyik odakint? - lép mellénk tanárunk. Odakint az épületekből gyerekek és itt dolgozók rohannak ki. Több fekete autó parkol a suli épülete alatt, mindenki a főkapu felé igyekszik.

Nem tudtunk sokáig gondolkozni azon, hogy mi történhet, mert a terem ajtaja kinyílt.

-A földre! Most! - lép be egy férfi, kezében egy jó nagy fegyverrel. Az ablak alatt, mind a tizenöten leguggolunk, és automatikusan felemeljük a kezünket.

A három idegen harci felszerelésbe öltözött, még golyóálló mellény is volt rajtuk.

-Elfoglaltuk az utolsó termet is a legfelső szinten. - ad le egy jelzést, fülesen keresztül. A másik két fegyveres pedig szemmel tart minket.

Mi a franc?!

-Minsik... - pillantok rá.

-Nem ismerem őket. - suttogja, majd Jimin a többi diák és a tanár felé fordul.

-Csak semmi ökörködés. - néz Konstantinra.

-Stella? - pillantok barátnőmre.

-Remélem nem értem jöttem.

-Ezt hogy érted?

-Remélem nem apa új ellenségei. - sóhajtja fáradtan.

-Szóval! - lép felénk az, aki eddig beszélgetett valaki mással, fülesen - Keresünk valakit, akit eddig nem találtunk a többi teremben. Egy fiút, aki most tizennyolc éves.