Hana Simko a megtestesült jókislány, minden szülő álma és vágya.
Szlovák akcentus, szőke haj, csillogó kék szemek és az az elbűvölően aranyos, mégis nőies arc.
Hana a hazája büszkesége, az ország egyik legjobb tanulója volt, az úszásban elért ered...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Stella:
Futás közben fentebb húzom pulóverem cipzárját, és megigazítom a fülhallgatómat.
Egyre gyorsabban futok és élvezem, hogy kora reggel van.
-STELLA! - hallok meg egy kiáltást a zene ellenére. Megfordulok, de későn reagálok. Egy alak azonnal nekem esik és szorosan ölel magához, majd a levegőbe emel.
Sikítva rúgok a lábaimmal ez ég felé, mire az illető lerak, de továbbra sem enged el.
A kezek nem máshoz tartoznak, mint Jiminhez.
-Nem kapok levegőt! - tépem le magamról a fülest nevetve. - Hogyan kerülsz ide? - fordulnék hozzá, de erősen tart.
-Tudom mindig, hogy hol jársz! Gondoltam, hogy hiányzok. - enged el, majd kedvesen rám mosolyog.
-Ez aranyos! - mosolyodom el én is, majd gyorsan összekulcsolom az ujjainkat.
-Tudom.
-Na, kezdődik! - nevetem.
-Hé! Tiszteletet az idősebb felé! - indulunk meg lassan sétálva az egyik utcában.
-Jaj mintha huszonnégy évesen akkora pali lennél! - nevetem.
-Tessék?!
-Még nem vagy harminc akárhány éves! De ha szeretnéd, akkor szívesen szólítalak tatának! Öreg vén trotty.
-Az első alkalommal még elnéztem, hogy sértegetsz, de te szándékosan teszed. Ha nem figyelsz oda, hamar az ölemben kötsz ki! – kapom el morcos pillantását.
-Gyere és kapj el! Ha elkapsz, akkor megteheted! - mondom, mire felemeli az egyik szemöldökét és csodálkozva néz rám.
Én azonban megfordulok és egyenesen a tó irányába futok.
-Te akartad! - kiálltja mögöttem futva.
Jézusom, mióta ilyen gyors?!
-Na, gyere! - kiáltom nevetve miközben befutok pár fa közé. Azonban megbotlok és térde esem. Próbálok felkelni, de ő elkap, azonban kiszabadítom magam. Ám sikerül mindkettőnknek elesni. Arrébb mászom, mire megfogja a lábam és magához húz. Próbálom lerázni magamról, de ő feltérdel és mindkét lábamat megfogva húz vissza magához a földön. Felnézek rá, mire felettem terem. Lihegve nézünk egymás szemébe.
-Nyertem! - mondja büszkén.
-Aha... - nézem egyre közeledő arcát. Annak ellenére, hogy bárki megláthatott volna minket a földön hemperegni, nem zavart a tudat.
Jimin keze fentebb kúszik a pulóverem cipzárjára. Lassan húzza le, miközben közelebb hajol és megcsókol.
Tetszett ez az egész, nagyon is. Lábaimmal átkaroltam a derekát, kezeimmel megkapaszkodtam a hátában és hagytam, hogy azt tegyen, amit akar.
