Hana Simko a megtestesült jókislány, minden szülő álma és vágya.
Szlovák akcentus, szőke haj, csillogó kék szemek és az az elbűvölően aranyos, mégis nőies arc.
Hana a hazája büszkesége, az ország egyik legjobb tanulója volt, az úszásban elért ered...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Hana:
-Azt a...! - lépek be a hotel kiválasztott szobájába. Nem hiszem el, hogy egy ilyen helyen vagyok! A szemem azonban megakad a szoba közepén lévő kádon. - Mi a fene?
-Ez van. A drága szoba biztonságosabb. - dobja le Minsik a táskákat a földre. - Csak alvásra kell, meg biztos helynek.
-Még mindig nem árultad el, hogy mi a teljes munka. - ülök le az ágyra, miközben le sem veszem a szemem a csodálatos, gazdagon feldíszített szobáról.
-Ékszereket adunk pénzért cserébe. Ti lesztek az eladók, mi pedig a testőrök. Egyszerű lesz, ne aggódj!
-De addig mégis mit csinálunk itt? A vasárnap és a reggel nyolc óra nem fér el együtt! Ilyet nem vagyok hajlandó többé csinálni, hogy hatkor kelek fel. – ásítok.
-Ugyan már! - int. - Muszáj volt korábban jönni. Ha szeretnél, pihenhetsz. Vagy fürödhetsz egyet a kádban, hogy egész végig téged nézhesselek. - huppan le mellém, majd közelebb hajol. - Vagy ketten is elvégezhetjük ezt a műveletet.
-Úgy gondolod? - kérdem.
-Igen, nagyon úgy gondolom! - bólint mosolyogva.
-Akkor meg kell tenned valamit!
-Mit? - kérdi kíváncsian.
-Vetkőztess le! - dőlök el az ágyon. Ő pedig csak kikerekedett szemekkel mered rám. – Na, mi van? Megnémultál? – nevetem, miközben felülök és a vállára csapok egyet.
-Csak meglepődtem! De... - hajol ismét közel, majd egyik kezével megfogja az arcom és komolyan a szemembe néz. - Ha minden vágyad, hogy itt és most levetkőztesselek, majd én is levetkőzzek, akkor megteszem. Ha akarod, együtt fürödhetünk, majd a szoba összes pontjában szeretkezhetünk. Ha szeretnéd, azt teszek veled, amire csak vágysz.
A torkom hirtelen kiszáradt, megnémultam és éreztem, hogy elpirulok. Próbáltam normalizálni a légzésem, de abból inkább csak zihálás lett.
-Te mit akarsz? - kérdem, ő csak a fülemhez hajolt.
-Kettesben lenni egész nap és... Egy nagy hamburgert enni, mert majd éhen halok!
-Elrontottad! - csapok most a mellkasára. – Bunkó.
-Majd legközelebb Hana.
-Úgy érzem, hogy olyan sosem lesz. – morgok csak magamnak.
Minsik hasa meg is szólalt.
-Elmész valami kajáért akkor? Én addig fürödnék egyet, mert reggel is szoktam, de valakik miatt nem volt ma reggel rá időm.
