Hana Simko a megtestesült jókislány, minden szülő álma és vágya.
Szlovák akcentus, szőke haj, csillogó kék szemek és az az elbűvölően aranyos, mégis nőies arc.
Hana a hazája büszkesége, az ország egyik legjobb tanulója volt, az úszásban elért ered...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Hana:
Egy hatalmas ásítással nyitottam ki az ajtót. Minsik megdöbbenve nézett rám, mikor elmotyogtam egy "sziát"
-Minden rendben? Nagyon fáradtnak tűnsz. Nem kell menni úszni.
-Alig aludtam valamit az este. - sóhajtok, majd beszállok mellé az autóba.
-Miért? Pedig olyan jól zártuk a tegnapi napot. - mosolyodik el.
-Csakhogy nekem a mai napon járt az eszem. Egész éjszaka ezen gondolkoztam.
-Pedig semmi extra. Már elmondtam a tervet, a szöveget megtanultátok. De még visszaléphetsz, tudod.
-Tudom. De segítek meg minden. Tényleg, benne vagyok. Nem akarom, hogy pocsékba menjen a szöveg, amit megtanultam.
-Ahogyan gondolod. Már azzal sokat teszel kockára, hogy velünk vagy.
-Tudom. Ne kezd előlről, kérlek!
-Nem akarom. Csak azt szerettem volna mondani, hogy szeretlek.
-Én is szeretlek! - mosolyodom el.
Minsik:
Hana már vidám lép ki az női öltözőből, egyenes felém. Megáll mellettem és végig néz rajtam, majd körbe kémlel.
-Mi a baj?
-Végre megtehetek valamit, mert egyedül vagyunk! - kap ki két vízi pisztolyt a táskájából. - Végre!!!
-Ez komoly? Azt hittem, hogy neked vannak ennél nagyobb álmaid is.
-Vízi csata! - kiálltja, majd megtölti a fegyverét és mellkason talál. Azonnal feltöltöm én is és célba veszem.
-Kapj el, ha tudsz! - kiálltja körbe futva a medencét, persze én azonnal a nyomába eredek.
Milyen kis piszok! Óriás gyerek még.
-Hana! El fogsz csúszni! - kiáltom, mire hátra fordul és kinyújtja a nyelvét, majd a vízbe ugrik.
Sosem voltam még kamasz gyerekekkel összezárva, így még mindig nem tudom, hogy mit kezdjek Hana kirohanásaival. Olyan gyerek még, annyira különbözünk.
A víz alól integet nekem, mutogat, hogy mekkora egy lúzer vagyok.
Hana:
Minsik is bele ugrik a vízbe, majd szépen oda is jön mellém. Mikor karjait felém nyújtja, csak akkor tudatosul bennem a veszély, de sajnos későn akarok menekülni.
Átöleli a derekam és a magasba emel, majd a vízbe dob, amit sikítással kísérek.
Amikor a felszínre érek, ő egy széles mosollyal fogad.
